Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mol újraírja a jövőt: fenntartható repülőgép-üzemanyag már Magyarországon is!

A magyar autóvezetők 83 százaléka számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon, különösen igaz ez a férfiakra.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az augusztus 10-i biodízel-világnap alkalmából publikált adatokból kiderült, hogy az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében – írja az alternativenergia.hu. Az elemzők jelezték ugyanakkor, hogy a fiatalok és a diplomások hajlandóak ártöbbletet fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért. Az elemzés szerint a zöld átállásnál a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a 18–39 éves válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban. A közlemény ismerteti: a lakosság 64 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.

A vizsgálat alapján a 30-39 évesek körében 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39 százaléka utazna olyan légi járművön, amit bioüzemanyag hajt. A közlemény idézte Zsótér Csabát, a Mol-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatóját, akinek tájékoztatása szerint a Mol már most is állít elő megújuló alapanyagokból dízel-, valamint fenntartható repülőgép-üzemanyagot, és készen áll ennek bővítésére. A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a Mol 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva a társaság már értékesíti a SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban.

Hozzátették, hogy a SAF csak klasszikus megújuló (például növényi) alapanyagból vagy hulladékból készülhet, de ugyanúgy teljesítenie kell a műszaki és a környezetvédelmi előírásokat, mint a hagyományos kerozinnak. A kutatást a Mol megbízásából az Iránytű Intézet készítette idén májusban, 500 ember bevonásával.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák