Zöldinfó
La Nina bekavarhat – így hat Európára a globális időjárási jelenség
Az idei ősz Közép-Európában melegebb és a tavalyinál csapadékosabb lehet, ami mérsékelheti a talajok súlyos nedvességhiányát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elemzés szerint a középtávú szezonális előrejelző modellek legfrissebb előrejelzései szerint az idei ősz is az átlagnál melegebb lehet Európa nagy részén, különösen Közép-Európában és a Skandináv-félszigeten mutatnak a modellek jelentősebb pozitív eltérést – írja az alternativenergia.hu. A több különböző modell forgatókönyveinek átlaga a Kárpát-medencében 1-2,5 Celsius-fokkal melegebb szeptember-november közötti időszakot vár, mint az 1991-2020 közötti évek átlaga. Hozzátette: a jelenlegi előrejelzések gyenge vagy közepes erősségű La Nina kialakulását valószínűsítik Peru közelében, amely az ősz folyamán fokozatosan erősödhet, és a 2025-2026-os téli szezonban is meghatározó maradhat. Bár hatása leginkább a Csendes-óceán térségében és Észak-Amerikában érezhető, Európában is lehetnek közvetett következményei, de ezek főként a tél második felében jelentkezhetnek – jegyezte meg.
Az elemzés szerint Európában az ősz nagy részében az átlagosnál enyhébb időjárás valószínű. A modellek szerint szeptemberben és októberben Európa fölött a nyugati áramlás dominálhat, amely enyhébb és nedvesebb légtömegeket szállít az Atlanti-óceán felől, és az évszak későbbi részében sem várhatók jelentősebb hidegbetörések. A csapadékeloszlásban markáns területi különbségek várhatók: Délnyugat- és Délkelet-Európa a szokásosnál szárazabb őszre számíthat, ezzel szemben Közép- és Észak-Európában – így Magyarországon is – a csapadék mennyisége az átlag fölött alakulhat, mivel az Atlanti-óceán északi részén aktív ciklonális rendszerek gyakrabban érik el ezeket a térségeket.
A havazási esélyek ősszel alacsonyak maradhatnak egész Európában, kivéve az Alpok térségét és a Kelet-európai-síkságot. A mostani modellfutások az átlagnál kissé hidegebb téli periódust vetítenek előre Európa nagy részén, ugyanakkor ilyen időtávban az előrejelzések még meglehetősen bizonytalanok – jegyezte meg Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
Zöldinfó
Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása
Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.
A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.
Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.
A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
