Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

La Nina bekavarhat – így hat Európára a globális időjárási jelenség

Az idei ősz Közép-Európában melegebb és a tavalyinál csapadékosabb lehet, ami mérsékelheti a talajok súlyos nedvességhiányát.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elemzés szerint a középtávú szezonális előrejelző modellek legfrissebb előrejelzései szerint az idei ősz is az átlagnál melegebb lehet Európa nagy részén, különösen Közép-Európában és a Skandináv-félszigeten mutatnak a modellek jelentősebb pozitív eltérést – írja az alternativenergia.hu. A több különböző modell forgatókönyveinek átlaga a Kárpát-medencében 1-2,5 Celsius-fokkal melegebb szeptember-november közötti időszakot vár, mint az 1991-2020 közötti évek átlaga. Hozzátette: a jelenlegi előrejelzések gyenge vagy közepes erősségű La Nina kialakulását valószínűsítik Peru közelében, amely az ősz folyamán fokozatosan erősödhet, és a 2025-2026-os téli szezonban is meghatározó maradhat. Bár hatása leginkább a Csendes-óceán térségében és Észak-Amerikában érezhető, Európában is lehetnek közvetett következményei, de ezek főként a tél második felében jelentkezhetnek – jegyezte meg.

Az elemzés szerint Európában az ősz nagy részében az átlagosnál enyhébb időjárás valószínű. A modellek szerint szeptemberben és októberben Európa fölött a nyugati áramlás dominálhat, amely enyhébb és nedvesebb légtömegeket szállít az Atlanti-óceán felől, és az évszak későbbi részében sem várhatók jelentősebb hidegbetörések. A csapadékeloszlásban markáns területi különbségek várhatók: Délnyugat- és Délkelet-Európa a szokásosnál szárazabb őszre számíthat, ezzel szemben Közép- és Észak-Európában – így Magyarországon is – a csapadék mennyisége az átlag fölött alakulhat, mivel az Atlanti-óceán északi részén aktív ciklonális rendszerek gyakrabban érik el ezeket a térségeket.

A havazási esélyek ősszel alacsonyak maradhatnak egész Európában, kivéve az Alpok térségét és a Kelet-európai-síkságot. A mostani modellfutások az átlagnál kissé hidegebb téli periódust vetítenek előre Európa nagy részén, ugyanakkor ilyen időtávban az előrejelzések még meglehetősen bizonytalanok – jegyezte meg Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Advertisement

Zöld Energia

Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?

Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák