Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetszennyezésből üzlet: új magyar eljárással hasznosítják a kibocsátott szén-dioxidot

A légkörre káros szén-dioxidból vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxid ipari méretű előállítására alkalmas technológián dolgoznak.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az eChemicles úttörő szabadalmazott eljárásának lényege, hogy a szén-dioxidból alacsony hőmérsékleten, elektrolízissel szén-monoxid készül – írja az alternativenergia.hu. A BorsodChem számára ez azért is nagy lehetőség, mert egyik gyártási folyamatában nagy mennyiségű, koncentrált szén-dioxid keletkezik, amit gazdaságosan leválaszthat, a keletkező szén-monoxidot pedig értékes alapanyagként fel tudja használni a műanyaggyártásban. A két cég az eljárás ipari méretű technológiává bővítésén dolgozik, ha ez sikerül, a BorsodChem lehet az első hazai helyszín, ahol ez a magyar innováció valós környezetben is működni fog. A közlemény idézte Kruppa Lászlót, a BorsodChem vezérigazgatóját, aki szerint a megoldás új szintet jelentene a körforgásos gazdálkodásban. Janáky Csaba, a fejlesztő cég alapító-társtulajdonosa a közleményben megjegyezte, a szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási technológiák fejlesztése és elterjedése szempontjából az ipari cégek szerepe kulcsfontosságú.

A fejlesztés jelentőségét mutatja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kulcskérdés a klímaváltozás megfékezésében. A levegőbe kerülő szénvegyületeket megkötő és hasznosító eljárások képesek megfogni és hasznosítani a kibocsátott szén-dioxidot, ezért ipari alkalmazásuknak komoly szerepe lehet a jövőben a légkör karbonterhelésének megfékezésében. Szakértői becslések szerint 2050-re az EU-ban az ilyen megoldások akár az összes, technológiai alapú kibocsátáscsökkentés 21 százalékát adhatják. A Wanhua Chemical Group részét képező BorsodChem Zrt. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója. A tavaly 75 éves vállalat termékei olyan iparágak nélkülözhetetlen alapanyagai, mint például az építőipar, az autóipar, a háztartási gépek szegmense vagy a fa- és bútoripar. A világszinten is jelentékeny társaság termékeinek nagy részét Európában értékesíti, de jelen van az észak- és dél-amerikai, az afrikai, valamint a közel- és távol-keleti piacokon is.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a BorsodChem Zrt. nettó árbevétele tavaly 2,52 milliárd euró volt, míg egy évvel korábban 2,54 milliárd eurót tett ki. A társaság 2024-ben 107,08 millió eurós veszteséggel zárt, 2023-ban viszont 86,55 millió euró nyereséget ért el. Az eChemicles a feltörekvő szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási iparág szereplője. A társaság arra összpontosít, hogy úttörő elektrolizáló technológiákat fejlesszen ki és hozzon forgalomba, amelyek lehetővé teszik a vegyipar számára, hogy nyereségesen csökkentse környezeti hatását.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák