Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csendben dolgozik, de százezreket lát el – teljes felújításon a Kelenföldi Erőmű

Cseh és lengyel üzemekben újítják fel Budapest egyik legnagyobb gőzturbináját, a Kelenföldi Erőmű 55 tonnás berendezését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tájékoztatás szerint a főváros egyik legrégebbi erőműve, a kelenföldi az áramtermelés mellett a város egyik legnagyobb távhőtermelője is, amelynek berendezéseit a fűtési szezonon kívül tartják karban – írja az alternativenergia.hu. Az erőmű 50 megawatt (MW) teljesítményű gőzturbináját az idén nagy karbantartással készítik fel a következő 8-10 évre. A felújítás miatt a csaknem 55 tonnás és 8 méteres gépóriást szétszerelik, és egyes részeit lengyel és cseh gépipari üzemekbe szállítják, mert ilyen gépjavító műhelyeket már csak külföldön találnak. A generátor forgórészét már kiemelték a turbinából, majd Lengyelországba, Lubliniec városba vitték. A BERT közölte: szakemberei idén is elvégzik az állapotfelmérést és a szükséges karbantartást erőműveik, a kelenföldi, az újpesti és a kispesti rendszerein. A vállalat a villamosenergia-termelés mellett a Főtáv hőigényének 60 százalékát is biztosítja, amivel 140 000 távfűtött lakás, valamint 4100 közintézmény fűtés- és melegvíz-ellátását teszi lehetővé – ismertették.

A karbantartási munkák nem mindig azonosak, néhány évenként a berendezések teljes körű főjavításon esnek át. Ilyenkor a turbinák, illetve a villamosenergia- és hőtermelésben részt vevő összes segédberendezés minden részén elvégzik a szükséges javításokat. Az ilyen összetett munka két év előkészítést igényel, amely alatt kidolgozzák a részletes munkamenetet, kiválasztják a vállalat beszállító partnereit, megrendelik a szükséges anyagokat, alkatrészeket. A turbina-karbantartásban az erőmű szakemberei mellett az idén mintegy 20 vállalkozó vesz részt – jelezte a BERT. A Kelenföldi Erőmű felújítását május 1. és október 31. között végzik. A szolgáltatásban nem okoz fennakadást, hogy a nagyteljesítményű turbina kiesik a termelésből, mert a nyári igények kiszolgálását hagyományosan kazánokkal oldják meg. Az október 15. és április 15. közötti fűtési szezonban már teljes kapacitásával vesz majd részt a berendezés – közölték.

A tájékoztatás szerint a Veolia Magyarország energia üzletága több mint 72 állami és önkormányzati intézményt, 68 egészségügyi és szociális intézményt és 57 ipari telephelyet lát el villamos energiával. Mint távfűtési szolgáltató, a cég 16 városban felel az energiaellátásért, így biztosítva több mint 270 000 távfűtéses lakás és közintézmény fűtését. A csoport éves villamosenergia-értékesítése majdnem 623 ezer lakos éves fogyasztását fedezi. Vízüzletágának leányvállalatai évente 15,6 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, emellett gondoskodnak 193,3 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről, így 2,2 millió lakost szolgálnak ki Magyarországon.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák