Zöldinfó
Így tisztít 300 liter vízzel percenként az E-FLUSH – és még a zajt is csökkenti
A Bécsi Csatornázási Művek, a Wien Kanal bemutatta az első teljesen elektromos üzemeltetésű csatornatisztító járművét, az E-FLUSH-t, amely nemcsak csökkenti a kibocsátást, hanem csendesebb is a városlakók örömére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az E-FLUSH az egyik legkorszerűbb technológiát alkalmazza a csatornatisztításban – írja az alternativenergia.hu. A jármű ugyanis saját vízvisszaforgató rendszere révén a csatornából felszívott anyagokat – víz, kavics és üledék – helyben szétválasztja, a megtisztított vizet pedig újrahasznosítja a tisztítás során. Ez nemcsak jelentős vízmegtakarítást tesz lehetővé, akár napi 10 köbmétert, hanem gyorsabbá és hatékonyabbá is teszi a munkát, különösen a szűkebb városi utcákban, ahol így nincs szükség a tűzcsapokra. A jármű 500 kilowattos (680 lóerős) villanymotorral működik, víztartálya 2.700 litert, az iszaptartály 9.200 litert képes befogadni, és percenként 300 liter vízzel tisztítja a csatornákat. A belső égésű motor hiánya miatt az eszköz zajterhelése is jelentősen csökkent, ezáltal az éjszakai munkák zavaró hatása jelentősen mérséklődik.
A Wien Kanal jelenleg több mint 2.500 kilométernyi csatornahálózatot üzemeltet, naponta közel félmilliárd liter szennyvizet szállít el környezetbarát módon, 2 millió ember és 180.000 ingatlan kiszolgálásával. A hálózat évente mintegy tíz kilométerrel bővül, a karbantartást nemcsak hagyományos módszerekkel, hanem korszerű robottechnológiával is végzik. Ezek a robotok a föld alatt, a csatornákban mozogva képesek felderíteni a csövek esetleges sérüléseit vagy hibáit, ezzel segítve a gyors és hatékony karbantartást, anélkül, hogy nagyobb földmunkára vagy feltárásra lenne szükség. Tavaly ezek a robotok több mint 200 kilométernyi vezetéket térképeztek fel. Bécs városvezetése szerint ez az innováció nemcsak a klímavédelem szempontjából fontos, hanem példaértékű lehet más városok számára is.
“Az E-FLUSH bevezetése előrelépést jelent a környezettudatos csatornatisztításban, és hozzájárul ahhoz, hogy Bécs a fenntartható városi infrastruktúra terén is jó példát mutasson a jövő városai számára.,, – hangsúlyozta Jürgen Czernohorszky, a város klímavédelmi tanácsnoka.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
