Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?

2025 első felében is nőtt a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu-n olvasható, hogy a hazai fogyasztók biztonságos ellátása érdekében a lehető legnagyobb mértékben érdemes az országhatárokon belül elérhető energiaforrásokra támaszkodni. Az importkitettségek csökkentéséhez nagyban hozzájárul, hogy a belföldön előállított energia mennyisége 2021 óta töretlenül nő. Idén június végéig gázból és kőolajból is többet hoztak felszínre Magyarországon, mint 2024 első fél évében. A közlemény szerint a látványosabb, mintegy 18 százalékos bővülés a kőolajnál mutatható ki, a tavalyi első hat hónap 504 ezer tonnájával szemben a kitermelt mennyiség 593 ezer tonna fölé nőtt. A földgáz esetében a 2024 január-júniusi 956 millió köbméteres teljesítményhez képest kis többlet látszik, a 2025 első féléves kitermelés 977 millió köbméter volt. Idén is kitart tehát az elmúlt időszakra jellemző lendület: Magyarország kőolaj-kitermelése 2024-ben húsz év után először múlta felül az 1 millió tonnát. Az időarányos előrehaladás alapján 2025 ebből a szempontból az évszázad legerősebb éve lehet. Földgázból mintegy 1,9 milliárd köbmétert nyertek ki a hazai mezőkből tavaly, ez a mennyiség a teljes felhasználás több mint ötödének, a lakossági igények közel kétharmadának feleltethető meg -ismertették.

Emlékeztettek, hogy az EM a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében öt év szünet után hirdetett meg bányászati koncessziókat ősszel. Az eredményesen zárult eljárások alapján hat helyszínen kezdődik meg a szénhidrogének kutatása. A nyár elejére Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területek mindegyikére megkötötték már a koncessziós szerződéseket is. A közleményben idézik Czepek Gábort, a tárca parlamenti államtitkárát, aki elmondta: “Az energiafüggetlenség erősítéséhez az kell, hogy amit csak lehet, saját forrásból, saját eszközzel, idehaza állítsunk elő. A világbajnok szintre emelt zöldenergia-kapacitások hatékonyabb hasznosítása érdekében gyors ütemben gyarapítjuk az áramtárolói képességeinket. Az atomenergia szerepének megőrzése mellett korszerű gázerőművek építésével is teszünk a megugró villamosenergia-igények zavartalan kiszolgálásáért. Európa egyre több országa ismeri fel, hogy a hosszú évek óta képviselt álláspontunk helyes: hagyományos energiahordozók nélkül nincs energiaszuverenitás, és nem vihető végbe a zöld átállás sem.”
Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke hangsúlyozta: “A hazai szénhidrogén-bányászat növelése tekintetében az SZTFH továbbra is elkötelezett. Aktívan részt veszünk az Energiaügyi Minisztérium koncessziós pályázat előkészítési tevékenységében. További alkalmas területek érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát folytatjuk, lehetővé téve ezzel a mielőbbi újabb kiírásokat. Minden sikeres pályázat magában hordozza a hazai kitermelés növelésének lehetőségét, amelyet az új koncessziós kutatási találatok igazolnak is.”

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák