Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A föld hője segítheti a zöld átmenetet – úttörő kutatás a Mol-tól

A Mol geotermikus energia után kutat, és ehhez 3D szeizmikus méréseket végzett a Dunai Finomító területén és környezetében, hogy megvizsgálja a geotermikus energiahasznosítás lehetőségét.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tájékoztatás szerint a mérések célja, hogy megvizsgálják, rejt-e a Dunai Finomító környezete olyan geotermikus adottságokat, amelyek hasznosítása fenntarthatóbbá teheti a finomító működését – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben megfelelő helyen, és mélységben sikerül azonosítani kellő mennyiségű és hőmérsékletű rétegvizet, az hozzájárulhat a finomító energiafelhasználásához. Az elemzések eredményei várhatóan mintegy fél év múlva állnak rendelkezésre. Ha az eredmények biztatóak, akkor további megvalósíthatósági vizsgálatokat végeznek – írták.

A modern technológiára épülő, már számos alkalommal bevált 3D szeizmikus eljárás hasonlóan működik, mint ahogy az orvosi ultrahang mutatja a szervezet belső részeit. Mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegekről visszaverődnek. Ezt érzékelve megalkotható egy 3 dimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, azaz a szakértők a föld alá “pillanthatnak” – ismertették. A közleményben kitértek arra is, hogy a régióban úttörőnek számíthat a geotermikus energia finomítói alkalmazása, de világszinten is kevés ilyen projekt működik. Kapes Dávid, a Mol-csoport kutatás- termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője a közleményben kifejtette, a Mol által elnyert geotermikus kutatási terület magában foglalja Százhalombattát és a Dunai Finomítót. Így kézenfekvő, hogy a teljes terület feltérképezése mellett célirányosan megvizsgálják a finomító környezetének geotermikus lehetőségeit.

Pulay Krisztián, a Mol csoport downstream termelés és fejlesztés ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte, a zöld átmenet azzal kezdődik, hogy a saját működésük károsanyag-kibocsátását csökkentik. A Dunai Finomítóban a napelempark építése és a zöld hidrogén üzem átadása után most a föld hőjének hasznosítására tesznek kísérletet.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák