Zöldinfó
Természetközeli módszerekkel újult meg a kőbányai erdő
Ökoszisztéma és rekreációs szolgáltatásaikkal a városi erdők az élhetőség nélkülözhetetlen feltételei.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A városierdő-fejlesztési program kőbányai projektjének bemutatóján Zambó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország céltudatosan foglalkozik az erdőkkel, az állami erdőgazdaságok 22 ezer hektár parkerdőről gondoskodnak – írja az alternativenergia.hu. Budapesten az erdők területe többszörösen meghaladja a parkokét, ezért nem mindegy, milyen kezelésben részesülnek. Ma az egyik legfontosabb megoldás a folyamatos erdőborítottság, az örökerdő-gazdálkodás, amely Budapesten is kiemelt jelentőségű. A nagyvárosokban az erdő léte nem magától értetődő, hanem hosszas és tudatos munka gyümölcse, a kőbányai erdő megújítása pedig példaértékű összefogás eredménye, amelyet a Pilisi Parkerdő és az önkormányzat együttműködése tett lehetővé – fogalmazott. A Pilisi Parkerdő vezérigazgatója szerint a városi erdők klímavédelmi pajzsok, a fenntartható erdőgazdálkodás laboratóriumai. Ezzel a felismeréssel kezdődött el a városierdő-fejlesztési program, amely hagyományos erdőgazdálkodási eljárásokat keresett a környezeti kihívásokra – mondta Reinitz Gábor, aki úgy látja, hogy az új stratégia a gyakorlatban is bevált, eredményeit az itt élők is elismerik.
A budapesti erdők kétharmada, több mint 3600 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll, ám a jövőjük nem csupán erdészeti, hanem társadalmi, gazdasági, közjóléti ügy is, amiért közösen kell tenni – hangsúlyozta. Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője elmondta, hogy a kőbányai erdő folyamatos erdőborítással kezelve, természetközeli eljárásokkal újulhatott meg, és várhatóan ellenáll majd a klímaváltozás hatásainak. Kiemelte, hogy a városi erdők milliók életét befolyásolják, ezért bízik benne, hogy lesznek újabb források és együttműködések, hogy ne csak a kőbányai projekthez hasonló mintaterületek újulhassanak meg. D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere hangsúlyozta, hogy a főváros keleti zöld tüdeje a klimatikus viszonyok alakításában betöltött szerepét csak akkor képes ellátni, ha megfelelő gondozást kap. Az önkormányzat ezért jelentős összegeket biztosított az itteni erdők megújításához, és hasonló projekt kezdődhet a közeli nagyiccei erdőben is mintegy 200 millió forintos állami támogatással.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
