Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi elismerés a magyar kutatásoknak – új megoldások a szárazodó erdők védelmére

Az erdészeti kutatások számítanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsának.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén gyűjtött tapasztalataival érdemben hozzájárul a nemzetközi erdészeti kutatások sikeréhez, ezáltal bolygónk zöld értékeinek megőrzéséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Európai Erdészeti Intézet (European Forestry Institute, EFI) igazgatójával, Robert Mavsarral tartott szakmai találkozó alkalmából. Az alternativenergia.hu szerint az erdők fennmaradása össztársadalmi érdek, ezért Magyarország nagy hangsúlyt fektet a klímaváltozás hatásainak és az alkalmazkodás lehetőségeinek kutatására. Napjainkban különösen értékesek a szélsőséges termőhelyek erdősítésében szerzett közel egy évszázados magyar tapasztalatok, hiszen világszerte kihívás a megváltozó termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás, fogalmazott Zambó Péter a finnországi székhelyű kutatóintézet vezetőjével folytatott megbeszélésen.

Magyarország a kilencvenes évek óta részt vesz az EFI által koordinált erdőgenetikai kutatásokban, legújabban pedig csatlakozott az EFI Integrate nevű programjához, melynek keretében az erdők természetvédelmi értékét mérik fel és oktatják a terepen dolgozó szakemberek számára. A kutatásokban a Soproni Egyetem, és annak Erdészeti Tudományos Intézete mellett több állami erdészeti társaság is részt vesz, így például az első természetvédelmi, úgynevezett marteloszkóp mintaterületeket a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. létesítette. Az állam így nemcsak a kutatóintézetek finanszírozásával, hanem gazdasági társaságain keresztül is aktív szerepet vállal a fenntartható erdőgazdálkodás keretrendszerének fenntartásában.

A közlemény szerint nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják. A Törökországgal, a balkáni és kaukázusi országokkal, valamint Algériával és Marokkóval kialakított magyar kapcsolatok nemcsak a hazai, hanem az egész európai erdészeti gyakorlat számára kínálnak hasznos tudást a melegebb és szárazabb klímában alkalmazható fafajokkal kapcsolatban. “Elkötelezettek vagyunk az erdészeti kutatások további támogatása és a nemzetközi szintű tapasztalatcsere mellett, hiszen ezek jelentik a kulcsot a termőhelyi változások megértéséhez és ezen keresztül az emberiség számára létfontosságú erdők fenntartására szükséges új módszerek kidolgozásához”, emelte ki az államtitkár az Agrárminisztériumban tartott kétoldalú találkozó alkalmából a közlemény szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.

A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák