Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világelsők lettünk napenergiában – de jönnek a kihívások, indul az energiatárolási program

A legutóbbi kihívások közepette is biztonságban van a hazai fogyasztók energiaellátása.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba kiemelte, hogy 2021 óta töretlenül nő a belföldön előállított energia mennyisége – írja az alternativenergia.hu. Magyarország kőolaj-kitermelése tavaly húsz év után először múlta felül az 1 millió tonnát és 2025 ebből a szempontból az évszázad legerősebb éve lehet. A miniszter elmondta, földgázból 2024-ben mintegy 1,9 milliárd köbmétert nyertek ki a hazai mezőkből. Ez a mennyiség a teljes felhasználás több mint ötödét jelenti, illetve a lakossági igények közel kétharmadának feleltethető meg. Az Energiaügyi Minisztérium a múlt ősszel öt év szünet után hirdetett meg újra bányászati koncessziókat. A megkötött koncessziós szerződések alapján hat helyszínen kezdődik meg a szénhidrogének kutatása: Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási térségében – ismertette. Szólt arról, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrással segítik a geotermia hazai elterjedését, annak érdekében, hogy 2030-ra megduplázzák, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljék a hazai felhasználást.

Hozzátette, a számítások szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki. A miniszter elmondta, világelsők lettünk tavaly abban, hogy az itthon előállított elektromos áram 25 százalékát napelemekkel állítottuk elő. Ennek hátránya is van, amikor túltermelés van, negatív tartományba kerül az áram ára. A következő időszak fontos programja az elektromos energia tárolása lesz. Lantos Csaba kiemelte, hogy a hazai bányászat előtt számos lehetőség nyílhat meg a jövőben, az állam és a piaci szereplők kutatásokon belüli együttműködésére alapozva. Ehhez a bányatörvény módosításával, a feltáró kutatás jogintézményének bevezetésével teremtették meg a jogi kereteket.

A miniszter köszöntője végén elismeréseket adott át az ágazat dolgozóinak, illetve az ünnepségen több bányászszervezettel, valamint az önkormányzat vezetőivel közösen koszorút helyezett el az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozataira emlékezve a Vértanúk terén található Bányász Emlékműnél. A több halálos áldozatot követelő sortűz emlékére 1951 óta tartják országosan szeptember 6-án a bányásznapot.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák