Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaváltozás próbára teszi az erdőket: új fafajokra van szükség a jövő biztosításához

A cél, hogy Magyarország erdői gyarapodjanak, egészségesek legyenek, a meglévő erdők fenntartása legalább annyira fontos, mint az új erdők létesítése.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Felidézte az alternativenergia.hu, hogy 2019-ben indult el az Országfásítási Programról, ennek keretében történnek a faültetések lakott területeken kívül és belül. Kifejtette Mocz András, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára, hogy a lakott területen kívül olyan az erdőtelepítésekre kell gondolni, ahol szántókból, legelőkből új erdők keletkeznek, a program része az újszülöttek erdeje, ahol minden megszületett gyerek után tíz fát ültetnek el, az állami erdőgazdaságok pedig mintafásításokat végeznek. Népszerűek a belterületi fásítások is, ahol a települések pályázhatnak szaporítóanyagra, legutóbb 1500 település pályázott, ez 77 ezer fa ültetését jelenti 2026 végéig. Cél a 100 ezres mennyiség elérése, szeretnék, ha minden település fához jutna a programban – mondta Mocz András.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a klímaváltozás negatív hatásaira az erdők sérülékenyek. Magyarországon elsősorban a hőmérséklet emelkedésének és a csapadékhiánynak köszönhetően az erdők talajának vízháztartása megváltozott. Példaként említette, hogy a Dél-Alföld régióban, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírták a klímaváltozást. Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy hosszútávú cselekvési programot állítson össze a klímaváltozás okozta probléma megoldására. Nyolc munkacsoport jött létre minden ágazati szereplő részvételével, olyan megoldást kell találni, amely szakmailag kifogástalan, és ezekkel a társadalom is egyetért – mondta a helyettes államtitkár.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Mocz András kiemelte, az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum elsődleges célja, hogy a jövőbe látó cselekvési tervet állítson össze. Nagy kihívás az erdészeti szakma számára, hogy olyan fafajokat javasoljon, amelyek a következő száz évben életképesek lesznek. Ezzel biztosítják a jövő nemzedékének az erdőterületeket – tette hozzá az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

Advertisement

Zöldinfó

Tavaszra indulhat a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában

A jövő év március-áprilisában kezdik a sorozatgyártást a CATL debreceni akkumulátorgyárában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában – közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója Debrecenben. Matt Shen azt mondta, 2024-től elindult a modul összeszerelés Debrecenben, eddig már harmincezer elektromos autót ellátó modult gyártottak a helyi üzemükben. Célegyenesbe jutott a cellagyártás: folyamatosan zajlik a gyártósorok beszerelése, hogy mielőbb elkezdhessék a sorozatgyártást. Ennek érdekében a jelenlegi ezer fős dolgozói létszámot a jövő év első negyedében ezerötszázra növelik – írja az alternativenergia.hu. Matt Shen kitért arra is, hogy Európában egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók: a kontinensen értékesített járművek 26 százaléka elektromos, ez az arány 29 százalék lehet az év végére. A 15 éve alapított kínai CATL globális piacvezetővé vált, kétszáz autógyártó van a partnereik között, a piaci részesedésük 37,9 százalék – ecsetelte.

Hozzátette: elkészült az európai piacra tervezett akkumulátoruk, amellyel egy töltéssel több mint 750 kilométert tehetnek meg az autók, és extrém hidegben is rövid a töltési idejük. Európában Németországban már működik a gyáruk, hamarosan indul a debreceni sorozatagyártás, és “fejlesztés alatt van” a harmadik gyáregységük Spanyolországban. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető a sajtótájékoztatón jelezte: az idén harmadik változatban nyújtották be a debreceni gyár környezetvédelmi engedélyét. Ebben a korábbihoz képest 43 százalékkal csökkentették a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét, harmadával csökkentették az ivóvízfelhasználás mennyiségét a gyártáshoz, és ugyancsak harmadával csökkentették a gyártás fajlagos energiaigényét – sorolta.

A szürkevíz felhasználásról elmondta: a tavasz folyamán készül el a telepük vezetékes csatlakozása a helyi vízművel. Addig felszíni vizet – a Tisza vizét, illetve esővizet – használnak, utána pedig a felszíni víz és a tisztított szennyvíz meghatározott arányú keverékét, a szürkevizet használják a gyártáshoz. Kérdésre válaszolva kiért a veszélyesnek tekintett N-metil-pirrolidon (NMP) mesterséges szerves vegyületre, amit oldószerként használnak az akkumulátorgyártásban. Azt mondta, az NMP határértékét jelentősen csökkentették, köbméterenként egy milligrammra. Kitta Alexandra toborzási vezető jelezte: folyamatosan toborozzák az új munkaerőt, a jelenleg foglalkozatott ezer fő kétharmada helyi munkavállaló, egyharmada külföldi. Az a céljuk, hogy minél több helyi munkaerőt alkalmazzanak, a dolgozók 80 százaléka fizikai, 20 százaléka szellemi dolgozó – tette hozzá megjegyezve, hogy stratégiai együttműködési megállapodásuk van a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel, de kiveszik a részüket a város kulturális életéből is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák