Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kígyós-vízrendszer és Kéleshalmi-tározó: fejlesztés javítja a Dél-Homokhátság vízellátását

Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, így az elmúlt év őszétől új szemlélettel működnek a vízügyi igazgatóságok.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

V. Németh Zsolt Bács-Kiskun vármegyei bácsborsódi völgyzárógátnál arról beszélt, hogy korszakváltás zajlik a vízgazdálkodásban – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a fókusz áthelyeződik az árvízvédelemről a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra, de ez azért történhet meg, mert a magyar vízügyben az elmúlt évtizedekben hatalmas, mintegy 450 milliárdnyi fejlesztés valósult meg. A jelenleg zajló munkák sem előzmény nélküliek, elég csak az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerre vagy Ős-Dráva programra gondolni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy bő egy évvel ezelőtt alakult meg az Energiaügyi Minisztériumban a vízgazdálkodásért felelős államtitkárság, amelynek jelentősége abban áll, hogy “a vízügyek egy helyre kerültek”. Az államtitkár szerint az elmúlt év sikerének tekinthető, hogy miután a vízgazdálkodási törvénybe bekerült a vízhiány elleni védekezés, a vízügyi igazgatóságok számára már minden jogi lehetőség adott, és az elmúlt év őszétől el is kezdték az új szemléletű vízgazdálkodást, amelynek köszönhetően “minden csepp vizet visszatartottak, amit csak lehetett” – fogalmazott.

A tavaszi előkészületek és a nyári többletforrások segítségével el tudták érni, hogy miközben az országban 30 százalékkal kevesebb vízzel gazdálkodhattunk, mint a rekordaszályos 2022-es évben, mégis minden engedéllyel bíró öntözési igényt ki tudtak elégíteni a vízügyi igazgatóságok – tette hozzá. Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt 105 milliárd forint állt rendelkezésre a vízkészletek növelésére, pótlására, jelenleg pedig 218 milliárd forint. A magyar kormány tehát megduplázta a forrást, amelyből 94 milliárd forint a Homokhátságra került, és a tervezett öt projekt közül a Kígyós-vízrendszer vízkészletének növelésére 26,4 milliárd forintot fordíthatnak – jelentette be V. Németh Zsolt. Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, egyben a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Vizet a tájba! program révén az elmúlt 200 év vízügyi beruházásainak legnagyobbika valósul meg, amely révén az ország területének több mint 12 százalékát próbálják megmenteni.

Elmondta, hogy a XX. században 25 év alatt tíz aszályos év is sújtotta Magyarországot, 2019 óta még télen is naponta 3 milliméter az elpárolgási index, nyáron pedig előfordult, hogy a 10 millimétert is elérte. “Az elmúlt négy esztendőben az ország gyakorlatilag a kiszáradás szélére sodródott” – húzta alá. Kiemelte, hogy a 15 kilométerre fekvő Borotán már csak 10,62 méter mélyen van a nyugvó vízszint. A növények biológiai vízfelszívó képessége azonban 6 méter körül van. Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó vízfolyás, amely a Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. A Homokhátság tetejéről három ággal induló Kígyós déli irányba folyik, majd a három ág találkozik, és egy vízfolyásként folyik tovább már szerb területen – tette hozzá.

Advertisement

Az igazgató felidézte, hogy míg a 2000-es évek előtt a belvizek komoly gondokat okoztak, addig az ezredfordulót követően a korábban tapasztalt víztöbbletek teljesen megszűntek, és a Kígyós medrei mára teljesen kiszáradtak. Vizet már csak a víztározókban találni. Mivel a vízügy már a 80-as évektől a tározásban gondolkodott, ezért a területen négy nagyobb és több kisebb víztározó is van – tette hozzá. A rendezvényen elhangzott: a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, illetve a bácskai területek vízpótlásának központi eleme a Kéleshalom településtől nyugatra tervezett 54,9 hektáros, mintegy 1 millió köbméter víz tározására alkalmas puffertározó. A Kéleshalmi-tározóból szivattyúk segítségével, a tervezett Kéleshalmi nyomásközponton keresztül vezetik majd be, és osztják szét a vizet a Kígyós-vízrendszer egyes csatornaágaiba. A Kígyós-vízrendszer főművi csatornáinak hálózatfejlesztésével olyan vízpótlási útvonalat alakítanak ki, amely biztosítja a rendszerbe juttatott vízpótlás optimális vízkormányzását, és lehetővé teszi a minél nagyobb arányú medertározás fenntartását, amely támogatja a talajba szivárgást, a térség vízháztartásának javítását. A víz szétosztása két útvonalon, három nyomóvezeték segítségével valósul majd meg.

Advertisement

Zöldinfó

Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában

Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.

A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.

Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.

Advertisement

“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák