Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megduplázódó naperőművi kapacitás, szükség van Paks 2-re – klímavédelmi előadás Kapuváron

A népesség növekedése miatt a következő évtizedek a növekvő energiaigény kielégítéséről szólnak majd – emelte ki Áder János.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János hangsúlyozta, alapvető fontosságú, hogy hogyan lehet ezt a növekvő energiaigényt alacsonyabb klímalábnyom mellett kitermelni – írja az alternativenergia.hu. Ebben fontos szerepe van az atomenergiának – tette hozzá. Elmondta, hogy a világon felhasznált energiamix 80 százaléka fosszilis energia, vagyis gáz, olaj és szén. A maradék húsz százalékon osztozik egyebek mellett az atom-, a víz-, a szél- és a napenergia. Magyarországnak egy működő szénerőműve van, a mátrai, amely a hazai villamosigény tíz százalékát állítja elő és a szén-dioxid-kibocsátás tíz százalékáért felel – mondta, hozzátéve, hogy döntés született arról, hogy ez ebben a formában megszűnik. Ugyanakkor ezt a tíz százaléknyi energiát elő kell állítani. Ennek érdekében napelemeket telepítettek, hamarosan épül egy gázerőmű és lesz egy biohulladékot és kommunális hulladékot hasznosító erőmű is. E három együtt ugyanazt a mennyiségű energiát fogja előállítani, mint a lignites erőmű.

Áder János beszélt arról is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben évente megduplázódott a naperőművi kapacitás, ami jelenleg 7000 megawatt és 12 ezerre fog növekedni. Kiemelte, hogy atomenergia nélkül a párizsi klímacélok, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nem érhető el, így szükség van Paks 2-re. Beszélt arról is, hogy ha nincs zsinóráram, akkor a lakossági és ipari igényeket nem lehet folyamatosan kielégíteni, mert a nap- és a szélerőművek erre nem alkalmasak. Példaként említette, hogy Magyarországon száz olyan nap van egy évben, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. Áder János szerint a világon mindenhol azon dolgoznak, hogy megoldják az energiatárolás problémáját. Kitért arra is, hogy míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a földön, addig ma már 8 milliárdnál is több. Nőtt a fogyasztás is, ami növekvő klíma- és környezeti lábnyommal jár. A vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor gyorsabban nő, mint a népesség.

Az energiaigényre kitérve Áder János azt mondta, hogy a lakások és az ipari felhasználás mellett a közlekedés, az élelmiszerhulladék, az internethasználat és ezzel párhuzamosan a szerverparkok működése is meghatározó. Utóbbiról azt mondta, hogy azok működése várhatóan meg fog duplázódni. Az elektronikai eszközökről szólva elmondta, hogy 2021-ben az akkor kidobott elektronikai eszközök mennyisége nagyobb volt, mint a kínai nagy  fal össztömege. A volt köztársasági elnök a diákoknak azt is mondta, hogy nemcsak globálisan kell várni a megoldásokra, hanem egyénileg is keresni kell azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenteni lehet az egyéni energiaigényt. Teremtett világunk megóvása fontos – szögezte le.

Advertisement

Zöldinfó

Ötmilliárd forintra emelkedett a környezetvédelmi bírság felső határa

Emelkedik a környezetvédelmi bírságok összege.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatályba lépett a környezetvédelmi bírságok összegének emeléséről szóló, a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett kormányrendelet – írja az alternativenergia.hu. A kihirdetés és a hatálybalépés között eltelt 16 nap a vállalkozások és a hatóságok felkészülését szolgálta. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) korábban közölte, hogy a rendelet módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedett, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát figyelembevételével. Amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták meg, vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján az újabb bírságnak el kellett érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével.

A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának korábbi, főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa is megszűnt. Az összeget ezt követően is a rendeletben meghatározott tételek és számítási szabályok alapján állapították meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan maradt. Az ÉKFM az intézkedéseket azzal indokolta, hogy egyes, jelentős környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhattak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viselték.

A szigorítás célja az volt, hogy a vállalkozások ne építhessék be előre a bírságokat működési költségeik közé, és a bírság megfizetésével ne kerülhessék el az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket. A minisztérium egyúttal hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi bírság nem adó, hanem kizárólag jogsértés esetén szabható ki. A szigorítás emellett azt is szolgálta, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítottak meg költségeket.

Advertisement

A változások elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érinthették, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák