Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megduplázódó naperőművi kapacitás, szükség van Paks 2-re – klímavédelmi előadás Kapuváron

A népesség növekedése miatt a következő évtizedek a növekvő energiaigény kielégítéséről szólnak majd – emelte ki Áder János.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János hangsúlyozta, alapvető fontosságú, hogy hogyan lehet ezt a növekvő energiaigényt alacsonyabb klímalábnyom mellett kitermelni – írja az alternativenergia.hu. Ebben fontos szerepe van az atomenergiának – tette hozzá. Elmondta, hogy a világon felhasznált energiamix 80 százaléka fosszilis energia, vagyis gáz, olaj és szén. A maradék húsz százalékon osztozik egyebek mellett az atom-, a víz-, a szél- és a napenergia. Magyarországnak egy működő szénerőműve van, a mátrai, amely a hazai villamosigény tíz százalékát állítja elő és a szén-dioxid-kibocsátás tíz százalékáért felel – mondta, hozzátéve, hogy döntés született arról, hogy ez ebben a formában megszűnik. Ugyanakkor ezt a tíz százaléknyi energiát elő kell állítani. Ennek érdekében napelemeket telepítettek, hamarosan épül egy gázerőmű és lesz egy biohulladékot és kommunális hulladékot hasznosító erőmű is. E három együtt ugyanazt a mennyiségű energiát fogja előállítani, mint a lignites erőmű.

Áder János beszélt arról is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben évente megduplázódott a naperőművi kapacitás, ami jelenleg 7000 megawatt és 12 ezerre fog növekedni. Kiemelte, hogy atomenergia nélkül a párizsi klímacélok, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nem érhető el, így szükség van Paks 2-re. Beszélt arról is, hogy ha nincs zsinóráram, akkor a lakossági és ipari igényeket nem lehet folyamatosan kielégíteni, mert a nap- és a szélerőművek erre nem alkalmasak. Példaként említette, hogy Magyarországon száz olyan nap van egy évben, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. Áder János szerint a világon mindenhol azon dolgoznak, hogy megoldják az energiatárolás problémáját. Kitért arra is, hogy míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a földön, addig ma már 8 milliárdnál is több. Nőtt a fogyasztás is, ami növekvő klíma- és környezeti lábnyommal jár. A vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor gyorsabban nő, mint a népesség.

Az energiaigényre kitérve Áder János azt mondta, hogy a lakások és az ipari felhasználás mellett a közlekedés, az élelmiszerhulladék, az internethasználat és ezzel párhuzamosan a szerverparkok működése is meghatározó. Utóbbiról azt mondta, hogy azok működése várhatóan meg fog duplázódni. Az elektronikai eszközökről szólva elmondta, hogy 2021-ben az akkor kidobott elektronikai eszközök mennyisége nagyobb volt, mint a kínai nagy  fal össztömege. A volt köztársasági elnök a diákoknak azt is mondta, hogy nemcsak globálisan kell várni a megoldásokra, hanem egyénileg is keresni kell azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenteni lehet az egyéni energiaigényt. Teremtett világunk megóvása fontos – szögezte le.

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák