

Zöldinfó
Paprika, víz, összefogás – így védi a kormány a magyar földet és gazdáit
A kalocsai fűszerpaprika szimbóluma lett annak az agrárstratégiának, amely a vízszuverenitástól a gazdák versenyképességéig minden fronton támogatást ígér.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar gazdák nincsenek egyedül, továbbra is számíthatnak arra az összefogásra, amit az érdekükben a támogatási konstrukciókkal és egyéb kedvezményekkel biztosítanak – hangsúlyozta az alternativenergia.hu. Hubai Imre a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vízgazdálkodási fejlesztéseinek projektzáró rendezvényén – amely a Vidékfejlesztési Program keretében valósult meg – elmondta, a kormány az öntözésfejlesztést szolgáló gazdálkodói együttműködéseket egy 2 milliárd forint keretösszegű, jelenleg is nyitva álló felhívással ösztönzi. Hozzátette, szeptember másodikától ismételten benyújthatók lesznek azok a pályázatok, amelyek az öntözésfejlesztés és a vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházásokat ölelik fel. Erre 16,5 milliárd forint a keretösszeg. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány már harmadik éve átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás díját a gazdáktól, és az idén is levette ezt a terhet a vállukról. Hozzátette: ez “nem csupán támogatás, hanem stratégiai döntés is a nemzeti önrendelkezés érdekében”.
“Az elhibázott háborús szankciók következtében Európa-szerte az egekbe ugrottak az energiaárak, és az energia költségét a gazdálkodóknak kell önhibájukon kívül megfizetni” – fogalmazott, hozzátéve, ezt a legegyszerűbben azzal tudja segíteni a kormány, ha ingyen adja az öntözéshez az öntözővizet – fűzte hozzá. Hubai Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban volt egy patrióta kezdeményezés a mezőgazdasági krízisalap megemelésére 450 millió euróról 700 millióra, de ezt a néppárti frakció – köztük a Tisza Párt képviselői – nem támogatták. Az államtitkár azt mondta, a magyar vidék ereje a hagyományokban, a munkában, a közösségek összetartásában rejlik, és a kormánynak ezt minden erejével támogatni kell. “Ha nem lenne elég kihívás számunkra az aszály, a jégverés, a vihar, a növény- és állatbetegségek, a járványok, az energiaárak drasztikus megemelkedése”, akkor itt van “Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, az ukrán élelmiszerek beáramlása az európai és közte a magyar piacra”, valamint az agrártámogatások “lefejezésének” a terve is – figyelmeztetett Hubai Imre.
A jövő évi országgyűlési választásokról szólva kiemelte: “döntenünk kell, hogy alárendeltek leszünk-e vagy megvédjük a magyar fogyasztók érdekeit és a magyar gazdák versenyképességét; hogy fenntartjuk-e a jogunkat az ország élelmezésbiztonságára és kiállunk-e nemzetünk vízszuverenitása mellett.” Az államtitkár a kalocsai fűszerpaprikáról azt mondta, földrajzi árujelzőként már évtizedek óta nemzetközi oltalmat élvez, és jelenleg is uniós oltalom alatt áll. A kalocsai fűszerpaprika hungarikum. Hozzátette, a magyar konyha a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is egyben, és ha van fűszer, amely ezt a nemzeti örökséget leginkább jelképezi, az nem más, mint a kalocsai fűszerpaprika. A kormány éppen ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a paprikatermesztés fejlődését, akár a visszaépülését, és több intézkedésen keresztül a lehető legmagasabb mértékű és intenzitású támogatás nyújtásával biztosítja a versenyképességét – hangoztatta az államtitkár.
Kiemelte: az öntözni kívánó gazdák együttműködési keretét adó fenntartható vízgazdálkodási közösségek a megalakulásukkal nemcsak a kormány kiemelt fejlesztéspolitikai szándékát támasztják alá, hanem támogatják az öntözéses gazdálkodás újbóli elterjedését is, és a termelői együttműködéseket, a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodást, valamint az agráriumban elérhető jövedelmek és hozamok stabilizációját. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy amikor a települések fejlesztéséről van szó, azt a települést lehet támogatni, segíteni, amely tudja, hogy mit akar elérni, és hová akar eljutni. Ugyanez a helyzet a gazdálkodóknál is, mert csak azok tudnak élni a pályázati lehetőségekkel, kormányzati támogatásokkal, akiknek van jövőképük – tette hozzá.
Szigeti Tamás ismertette: a közösség 2021-ben alakult, 38 gazdálkodó a tagja, 700 hektár öntözési területtel indultak, de jelenleg már 830 hektárnyi területen működnek. Tájékoztatása szerint a tagok túlnyomórészt szántóföldi zöldségnövényeket (fűszerpaprika, káposztafélék, csemegekukorica, kapor, burgonya) és gabonanövényeket (búza, napraforgó, repce) termesztenek.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira