Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ivóvízhelyzet Maros megyében: hosszú távú megoldásokat keresnek a sószennyezés felszámolására

Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, elkezdték a sótalanító berendezések beszerelését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tájékoztatás szerint a dicsőszentmártoni polgármesteri hivatal már csütörtökön elrendeli a munkálatok elkezdését a Maros megyei kisváros víztisztító állomásánál. A beszerelési munkálatok 50 napig tartanak, ezek befejeztével a térségben ismét iható lesz a vezetések víz – osztotta meg az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a napokban a Maros megyei önkormányzat is elrendeli a munkálatok megkezdését Küküllőszéplak és Gyulakuta víztisztító állomásainál, ahol szintén sótalanító berendezéseket szerelnek fel a Kis-Küküllőn érkező sós víz ihatóvá tételéhez. A berendezések ugyanakkor csak rövidtávú, ideiglenes megoldást jelentenek a parajdi sóbánya katasztrófája nyomán sóval szennyezett Kis-Küküllő mentén lévő települések vízellátására. A vízügyi hatóság közlése szerint az illetékesek elkötelezettek, hogy közép- és hosszútávú megoldást találjanak, ezért szerdán Bukarestben munkamegbeszélést tartottak az érintett intézmények vezetőivel. Alternatív megoldásként hosszú távon a sóval szennyezett Kis-Küküllő helyett a Bözödújfalusi-víztározóból és a Maros folyóból biztosítanák a térség vízellátását. Jelenleg keresik a finanszírozási lehetőséget egy, az egész térségre érvényes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez – írták.

A vízügyi hatóság közleményében hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen elkötelezett amellett, hogy a térség lakossága biztonságos és fenntartható forrásból jusson ivóvízhez. Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. A sószennyezés miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak – mintegy 40 ezer embernek – a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák