Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Változatlan árbevétel, növekvő cash-flow – vegyes féléves eredmények a PannErgy-nél

Csökkent a PannErgy Nyrt. konszolidált nettó nyeresége az első fél évben a múlt év hasonló időszakához képest 49 százalékkal.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A társaság 4,129 milliárd forint konszolidált árbevételt realizált a vizsgált fél évben, amely megegyezik a bázisidőszakkal – tudatta az alternativenergia.hu. Az azonos árbevételi szint mellett a bruttó cash-flow szintje 10 százalékkal, 2,038 milliárd forintra növekedett. A tájékoztatás szerint, az első féléves működésében elért konszolidált hőértékesítés 982 terajoule (TJ), ami 6 százalékkal múlja felül az előző év első félévének 927 TJ konszolidált hőértékesítési adatát, és 4 százalékkal a tervekben szereplő 941 TJ értéket. Kifejtették, hogy a PannErgy Csoport az év első felében kiemelten a Miskolci Geotermikus Projekt harmadik termelő kútjának rendszerbe állítására fókuszált. A sikeres integrációnak köszönhetően a vállalat az év első negyedévében rekordszintű, a bázis negyedév hőértékesítését és az időszakos tervet is meghaladó hőbeadást ért el. Hozzátették, a második negyedévi teljesítményt javította, hogy fűtési potenciál szempontjából a bázisidőszakhoz képest lényegesen kedvezőbb volt az időjárás.

A jelentés kitér arra, hogy a tárgyidőszakban az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 1,672 milliárd forint lett, amely 233 millió forinttal marad el az előző év azonos időszakában elért 2,265 milliárd forintos értékétől. Ezt a 2024. október 1-től hatályos új távhőszabályozási struktúra egyszeri hatásával magyarázták. Az új kételemű árazás alkalmazása arányváltozást okoz az eredménytermelő képességben, a jelen fél évben strukturális eltérésként jelentkezik a bázis fél évvel való összehasonlításnál. A társaság jelezte, hogy fenntartja a csoport 2025-ös eredményére vonatkozó várakozását, a konszolidált 4–4,15 milliárd forintos éves EBITDA teljesülését. A PannErgy törzsrészvények tőzsdei záró árfolyama a tárgyidőszak végén 1430 forint volt, ami a tavaly év végi tőzsdei záró árfolyamhoz képest 8 százalékos csökkenés.

A PannErgy Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, pénteki záróáruk 1685 forint volt. A részvény árfolyama az utóbbi egy évben 1405 forint és 1695 forint között alakult.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák