Zöldinfó
Klímaváltozás és az erdők jövője: új utak a fenntartható erdőgazdálkodásban
Huszonkilencedik alkalommal “nyitják nagyra kapuikat a magyar erdők”.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Huszonkilencedik alkalommal “nyitják nagyra kapuikat a magyar erdők” a hétfőn kezdődött és október 5-ig tartó, a több mint száz programot felvonultató Erdők Hete országos rendezvénysorozat keretében, amelynek jelmondata a “Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” – írja az alternativenergia.hu.

Mocz András elmondta: Magyarország jelentős része, csaknem negyede, erdei fafajokkal és cserjékkel borított és ennek az életközösségnek a megismerését szolgálja ez a rendezvénysorozat. Az ismereteket az erdész és természetvédelmi szakemberek, vadászok adják át – tette hozzá. Ezen a héten iskolások, családok látogatnak el az erdőbe és megismerhetik az erdő életét, élővilágát, az erdészek munkáját. Megtapasztalhatják a termőföld szerepét, láthatják a fakitermelési gépeket, az erdőművelésben dolgozók munkáját, az “erdőképet” – részletezte.
Az elmúlt évtizedekben látható volt az egész világon, Magyarországon is, hogy az erdők sérülékenyek. Példaként említette, hogy a dél-alföldi térségben, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírják a klímaváltozások hatásait, az erdőtalajok vízhiányát. Ennek elsősorban az az oka, hogy megváltozott az erdőtalaj vízháztartása, a talajvíz szintje lesüllyedt, a gyökérzónában kevesebb a felvehető víz és bizonyos fafajok – például az erdei fenyő – ezekben a térségekben már száradásnak indultak – tájékoztatott.
Mocz András elmondta: az idén nyáron megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum feladata, hogy a gyakorlatban is alkalmazható cselekvési tervet dolgozzon ki és gondoskodjon azokról az eljárásokról, lehetőségekről, amelyek az erdőt biztosítani fogják a jövő nemzedékeinek. Szólt arról is, hogy az országfásítási programban egyrészt a települések belterületét fásítják. A külterületen végzett faültetések, erdőtelepítések egy része a mezőgazdasági területekre vonatkozik, ahol a gazdálkodók, a termőföld-tulajdonosok, mint alternatív földhasználati lehetőséggel élnek és erdőt telepítenek. Az állami erdőgazdaságok részéről az “újszülöttek erdeje” került még be ebbe a programba. Ennek hatására több tízezer hektár új erdő létesül Magyarországon illetve létesült a vidékfejlesztési program segítségével is – ismertette.

Mocz András beszélt arról is, hogy Magyarországon eddig erdősztyepp klíma volt jelen, most deklarálni kellett a sztyepp klímát is és a fafajaink egy-egy klímaövvel magasabbra húzódnak. Megoldást kell találni majd az alföldi területekre, ahol vagy elfogadják, hogy megváltozik az erdőkép, a zárt állományból egy felnyíló, őshonos cserjékkel és néhány fával borított terület lesz vagy próbálkoznak szárazságtűrő növényekkel, délebbre levő régiókból behozott idegenhonos fafajokkal, ahol feltétel, hogy ne legyenek invazív fafajok – mondta.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
