Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okos transzformátorállomást adtak át Veszprémvarsányban – a jövő áramhálózatáért

Átadták az E.On Hungária-csoport új, automatizált és távolról irányítható transzformátorállomását Veszprémvarsányban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alföldy-Boruss Márk, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2,2 milliárd forintba kerülő fejlesztés is segít abban, hogy Magyarország közelebb kerüljön a karbonsemlegesség megvalósításának ambiciózus céljához, és ahhoz is, hogy hazánkban minden állampolgár, minden család élvezhesse a tiszta, okos és megfizethető energia adta előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A tiszta, okos és megfizethető energia rendszere a kormány kiemelt energiapolitikai célkitűzése – szögezte le. Alföldy-Boruss Márk szerint Magyarország most abban a speciális helyzetben van, hogy a villamos energia nemcsak egy lehetőség, hanem “a” lehetőség, nemcsak egy út, hanem a magyar út annak érdekében, hogy versenyképes, fenntartható energiagazdaságot lehessen létrehozni és biztosítani. A veszprémvarsányi alállomásról elmondta, hogy a másfélszeres fogyasztói ellátás biztosítására alkalmast beruházás a Danube InGrid projekt része, amely Magyarország energiaszuverenitásának fontos eleme. Kifejtette: nemcsak amiatt van szükség ezekre a fejlesztésekre, mert az energetikai átállás még több villamosítást igényel, hanem azért is, mert teljesen megváltozik a villamosenergia felhasználásának és termelésének a módja.

Példaként említette, hogy tíz évvel ezelőtt nem nagyon voltak még háztartási méretű kiserőművek, de jelenleg a 7,5 millió felhasználási helyre jut több mint 300 ezer háztartási méretű kiserőmű, vagyis minden huszadik felhasználó már nemcsak felhasznál, hanem termel is. A villamosenergia rendszer bruttó csúcsterhelése és bruttó minimális terhelése is gyökeresen változott meg az elmúlt tíz évben: mintegy 25 százalékkal tolódott ki a két szélső érték. Alföldy-Boruss Márk ismertetése szerint a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben a tíz évvel ezelőtti 6 százalékhoz képest 25 százalék körül mozog.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország energiaimportőr, de az elmúlt tíz évben a villamosenergián belüli import egyharmadról 25 százalékra csökkent. Hozzátette: mindez köszönhető annak is, hogy 8 ezer megawatt fölötti beépített teljesítménye van már az országnak fotovoltaikus erőművekből. Lehoczki Balázs, az E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója kiemelte: céljuk egy olyan rugalmas, jövőálló és okos áramhálózat kialakítása, amely lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások üzembe állását és kiszolgálják az egyre növekvő energiaigényeket. A veszprémvarsányi állomás révén megbízhatóbbá válik az áramellátás a környéken élő mintegy 16 ezer fogyasztó számára, ezer lakossági napelemet képes kiszolgálni, emellett a jövőben újabb ipari parkok és nagy energiaigényű fogyasztók is csatlakozhatnak a hálózathoz annak túlterhelése nélkül.

Advertisement

A létesítmény a szintén a Danube InGrid projekt részeként épülő Kisbér-Veszprémvarsány-Zirc-Litér 132 kilovoltos távvezeték szakaszhoz csatlakozik – mondta. Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a térségben megerősödött az alap infrastruktúra minden értelemben, vagyis a vízellátás, a szennyvízelvezetés, az internet szolgáltatás, a humán infrastruktúra, vagy az egészségügyi alapellátás feltételei.

Advertisement

Zöldinfó

A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe

A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.

Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.

A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.

Advertisement

A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.

A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák