Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra

1,85 milliárd zlotyi támogatást biztosítottak a Mój Prąd programban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lengyel Mój Prąd (Az én áramom) program hatodik fordulójában rekordösszegű, 1,85 milliárd zlotyinyi (mintegy 170 milliárd forintnyi) támogatást biztosított – számol be az alternativenergia.hu. A visszatérítési program prosumereknek, vagyis termelőknek és fogyasztóknak nyújt finanszírozást mikro-fotovoltaikus eszközök, valamint villamosenergia- és hőtároló berendezések telepítéséhez. Az eredetileg 2024 szeptemberében megnyílt pályázati programra összesen 400 millió zlotyi állt rendelkezésre, de a Mój Prąd 6.0 költségvetését több mint négyszeresére emelték, hogy kielégítsék a rekordszintű igényeket. Összesen 121 ezer pályázatot nyújtottak be, ebből 114 ezer mikro-napenergia-berendezésekre vonatkozott. Körülbelül 74 ezer pályázatban kértek támogatást villamosenergia-tárolós beruházáshoz, valamint több mint 20 ezer esetben hőtároló létesítéséhez. A teljes költségvetésből több mint 1 milliárd zlotyit igényeltek energiatárolók számára.

A mostani volt az első forduló, amelyben követelményként bevezették, hogy 2024 augusztusa után csatlakozásra benyújtott mikroberendezésekhez villamosenergia- és/vagy energiatárolót kell telepíteni. Ennek eredményeként az energiatárolás aránya a benyújtott pályázatokban a Mój Prąd 6.0 program esetében 60% volt, szemben az 5.0 11%-ával és a 4.0 4%-ával. A Mój Prąd 6.0 keretében támogatott energiatároló eszközök átlagos kapacitása körülbelül 5 kWh volt.

Paweł Augustyn, a Lengyel Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap alelnöke szerint ez a felfelé ívelő tendencia jól mutatja, hogy az alap milyen fontos szerepet játszik a prosumerek energiafüggetlenségének és az energiaellátó rendszer biztonságának megteremtésében. Hozzátette, hogy ez volt az első olyan program, amelynek pályázati eljárása több mint egy évig tartott. „Az ilyen hosszú pályázati időszak lehetővé tette, hogy a programhoz széles körű prosumer csoportok férjenek hozzá” – nyilatkozta. A programot teljes egészében az Európai Infrastruktúra-, Éghajlat- és Környezetvédelmi Alap (FEnIKS 2021–2027) finanszírozza. Létrehozása óta 3,4 GW teljesítményű napenergia-mikroberendezések támogatására fordítottak forrásokat.

Advertisement

Az Ember nevű agytröszt által a hónap elején közzétett jelentés szerint Lengyelország kumulált napenergia-kapacitása jelenleg meghaladja a 23 GW-ot. Idén júniusban Lengyelországban több mint 1,5 millió napenergia-prosumer volt.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák