Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az építőipar kulcsszerepet játszik az energia- és hulladékgazdálkodás javításában

A nagy építőipari cégek jelentős része rendelkezik környezetirányítási rendszerrel és fenntarthatósági stratégiával.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nagy építőipari vállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik – közölte az alternativenergia.hu. A felmérést, amelyben a válaszadók lefedik az építőipar teljes értékláncát a kivitelezőktől az építőanyag-gyártókon át a mérnöki irodákig azzal indokolták, hogy az építőipar meghatározó szerepet játszik Magyarország energia- és környezetvédelmi kihívásainak kezelésében. Megállapították, hogy a nagy cégek 92 százaléka az energiafogyasztást, 77 százaléka a keletkező hulladékot és 72 százaléka a vízhasználatot méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább, ezeket csak a válaszadók 42, illetve 37 százaléka figyeli.

Rámutattak, a körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, 62 százalék pedig beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Az irányítási szempontokban ugyanakkor hiányosságokat tapasztaltak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi. Megjegyezték: a piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik – ismertette közleményében az ÉVOSZ.

A közlemény idézte Kálmán Pétert, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökét, az Óbuda Group vezérigazgatóját, aki az építőipar és a fenntarthatóság kapcsolatát tekintve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország teljes energiakészletének 40 százalékát az ágazat használja fel, és a keletkező hulladék több mint fele szintén az építkezésekhez, az épületekhez köthető. Az építőipar óriási hatással lehet az energiafüggőség csökkentésére és a megtakarításokra, valamint a hulladékgazdálkodásra – tette hozzá a szakember.

Advertisement

Zöldinfó

Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.

A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák