Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bonaire lakói a klímaváltozás hatásai ellen kérnek védelmet a bíróságtól

Pert indított a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Peres úton kívánja elérni a Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire lakossága, hogy a holland kormány megfelelő klímavédelmi intézkedéseket hozzon a térség megmentése érdekében – erősítette meg képviselőjük, Onnie Emerenciana az illetékes holland bíróságon – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése már 2022 szeptemberében bejelentette, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

A szigetet képviselő Onnie Emerenciana a keddi meghallgatáson a bírák előtt azt mondta: a klímaváltozás elviselhetetlenül forróvá és szárazzá tette Bonaire szigetét. A hőség az idősek és a szegényebb sorban élők egészségét, az aszály pedig a termést veszélyezteti. A tengerszint emelkedése továbbá azzal fenyeget, hogy elpusztítja a sziget partjain álló, történelmi szempontból jelentős rabszolgakunyhókat. “Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatásai miatt szenvedünk, noha alig járultunk hozzá” – fogalmazott. Emerenciana arra kérte a bírákat, hogy kötelezzék a holland államot az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentésére. A sziget lakói azt szeretnék, hogy Hollandia 2040-re – a jelenlegi tervekhez képest 10 évvel korábban – nullára csökkentse a kibocsátást. A holland államot védő ügyvédek érveiket írásban nyújtották be, ezek szerint a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a bírák nem határozhatnak a kormányzati politika irányát illetően. Közölték: az üvegházhatású gázok kibocsátása globális probléma, és Hollandia csak kis mértékben járul hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszert: kamarai biztos vizsgálja a költségeket

A működési feltételek változása miatt módosult a jégkármérséklő rendszer költségbecslése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A működési feltételek folyamatos változása miatt módosult jelentős mértékben a jégkármérséklő rendszer idei költségbecslése – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel. A szervezet elsősorban a hatóanyagköltségek alakulásával magyarázta, hogy a novemberben készített költségvetés és az előző hónapban aktualizált számítás között 600 millió forint az eltérés – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Ebből ugyanis 390 millió forint a tervezettnél alacsonyabb hatóanyagköltség, vagyis ennyivel csökkent az ezüst és az aceton ára. Emellett az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére a jövő tavaszi indításhoz szükséges hatóanyag-szükséglet kikerült a pénzügyi tervből – írták. A közlemény szerint figyelembe kell venni a költségek számításakor az energia- és gyártási költségeket, továbbá a személyi jellegű kifizetéseket is, amelyek 100 millió forinttal csökkentették a költségeket. A NAK ezt azzal magyarázta, hogy az újabb költségbecslés csökkenő foglalkoztatással számol, több térségben ugyanis egyre nehezebb generátorkezelőt találni a fenyegetések és atrocitások miatt. Az időjárásnak szintén volt szerepe a költségek csökkenésében, mert a becsültnél kevesebb jégveszélyes zivatar alakult ki, így ritkábban kellett a rendszert bekapcsolni – olvasható a közleményben.

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfőn a közösségi oldalán jelentette be, hogy kamarai biztost neveznek ki a NAK átalakításához. Feladata lesz többek között kideríteni, miért került 2,5 milliárd forintba a rendszer működtetése, ha ugyanazt a szolgáltatási tartalmat most 1,9 milliárd forintért vállalta a kamara – tette hozzá Bóna Szabolcs. A NAK az állam megbízásából közfeladatként, a kormányzat által erre biztosított forrásból üzemelteti a jégkármérséklő rendszert, a szakmai felügyeletet az agrár szaktárca látja el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák