Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A ruhaszelektálási szabályozás megoldatlan Lengyelországban, nő az illegális hulladéklerakás

Lengyelországban problémát okoz a textilhulladékok kötelező szelektálása.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gyűjtőpontok elhelyezése miatt problémát okoz Lengyelországban a textilhulladékok kötelező szelektálása, a használt ruhát karitatív célokra szánó Lengyel Vöröskereszt (PCK) ezért kénytelen volt kivonni a forgalomból ruhagyűjtő konténereit – jelentette az alternativenergia.hu hírportál. Lengyelországban az európai uniós előírások végrehajtása nyomán az év elején vált kötelezővé a textilhulladék szelektálása, a hatóságok azonban nem biztosítottak “kényelmesen elérhető gyűjtőhelyeket” a lakosok számára, a szükségtelenné vált ruhákat csak a “lakóhelyektől gyakran messze fekvő” önkormányzati hulladékgyűjtő központokban lehet leadni – idézi az onet.pl Michal Mikolajczykot, a PCK mazóviai részlegének elnökét. A lengyel klímaügyi és környezetvédelmi minisztérium kötelezővé tette a ruhaszelektálást, de “nem adott alternatívát, az embereknek több kilométert kell autózniuk egy zsák ruhával, ez elrettentő. Nem csoda, hogy a ruhahalmok az erdőkben kezdenek megjelenni” – kommentálta az új szabályozást Mikolajczyk.

A PCK képviselője ahhoz viszonyult, hogy a lakott területen a további viselésre már nem alkalmas textíliák számára – eltérve a többi elkülönítendő hulladéktől – nem biztosítanak külön konténereket. Átadhatók a helyi hulladékgyűjtő központokban, illetve a településeken szervezett alkalmi gyűjtésekkor is. Az intézkedés nyomán a PCK konténereit további használatra alkalmatlan régi ruházat halmozta el, és a szervezet végül kivonta a konténereket a forgalomból. A PCK ruhakonténereit kezelő cég “nem bírta a hulladékfeldolgozás költségeit”, ezért vissza kellett vonni a segélyszervezet több mint 30 ezer konténerét – közölte Mikolajczyk.

Mint magyarázta, a ruhaszelektálási “válságban” több tényező is közrejátszik, mégpedig az európai piac elárasztása az olcsó kínai ruhákkal, a gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezések hiánya, valamint az, hogy Lengyelországban túl alacsony, mindössze egyszázalékos az újrahasznosítási arány. Mikolajczyk felidézte: a PCK által éveken át folytatott ruhagyűjtésnek nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi jelentősége is volt, a bevételekből például betegek gondozását, idősek támogatását és művelődési projekteket finanszíroztak.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák