Zöldinfó

Emberi tevékenység és klímaváltozás fokozza a tüzek gyakoriságát a Kárpátokban

Új kutatás azonosította a legnagyobb kockázatú tűzfolyosókat a Kárpátokban.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-10-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is a legtűzveszélyesebb régiók közé tartozik – írja az alternativenergia.hu. A vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor – a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban új eszközt fejlesztettek ki a tűzveszélyesség értékelésére a Kárpátok térségében. A szerzők huszonhét változó alapján egy olyan adatbázist állítottak össze a régióra, amely éghajlattal, vegetációval, domborzattal és társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatos információkat tartalmaz. A kutatók 2010 és 2020 között összesen 5173 tűzesetet vizsgáltak a Kárpátok 210.000 négyzetkilométeres területén. Az adatbázis alapján a kutatók kidolgoztak egy gépi tanulási keretrendszert, amely négyzetkilométeres felbontásban képes előre jelezni, hol a legvalószínűbb a tűzveszély a hét érintett országban. A módszerrel azonosítani lehet a tüzek kialakulásában szerepet játszó tényezőket is.

Magyar megyék is a legveszélyeztetettebbek között
A kutatás nyolc tűzveszélyességi klasztert azonosított, amelyek közül több országhatáron is átnyúlik. Így például a magyar–szlovák, a szerb–román, valamint az ukrán–lengyel határtérségekben fokozott kockázatú tűzfolyosó rajzolódik ki. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék is részei a leginkább érintett régióknak. „Az elemzésünk legfontosabb következtetése, hogy a tűzveszély jelentős a Kárpátok területén. Emellett nem elszigetelt, lokális jelenségről beszélünk. A hatékony védekezéshez az érintett országoknak közösen, proaktívan érdemes fellépniük. Integrált korai figyelmeztető rendszerekre, a tűzvédelem összehangolt megtervezésére és közös gyorsreagálási kapacitásokra van szükségünk” – mondta Manczinger Melinda, a Corvinus kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Az előrejelző rendszerünk előnye, hogy kisebb területekre is tud összpontosítani, így olyan regionális jellemzőket tárhat fel, amelyek nagyobb léptékben esetleg nem láthatók vagy nem relevánsak, de lokálisan jelentős szerepük van a tüzek kialakulásában.”

A tűzvészek fő oka az ember és a haszonnövények
Az eredmények azt mutatják, hogy a tüzek jelentős hányada emberi tevékenységre vezethető vissza. Ennek megfelelően a megművelt területek jelenléte, a településektől való távolság és a népsűrűség tartoztak a legfontosabb előrejelző változók közé. A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a domborzati tényezők – például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége vagy a felszíni vizek közelsége – régiónként eltérő hatással vannak a tüzek kialakulására. Az előrejelzett tűzveszélyesség általában jelentősen nagyobb volt az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál – ezek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Ahogyan várható volt, a meleg, száraz idő növeli a tűzveszélyt.

A hegyvidéki ökoszisztémák, mint a Kárpátoké, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. A szárazabb nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a kigyulladási potenciált növelik, hanem az oltást is nehezítik. Bár a tüzek időnként előnyösek lehetnek az ökoszisztémára, a kutatók arra figyelmeztetnek: a kipattanó tüzek növekvő gyakorisága és egyre pusztítóbb ereje veszélybe sodorhatja az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust is. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a tűzérzékeny területeket és összefogjunk a tüzek megelőzése érdekében. A Corvinus kutatóinak részletes tűzelőrejelző térképe itt nyitható meg a teljes Kárpátokra, Borsod-Abaúj-Zemplénre és Lviv megyére vonatkozóan.

Kapcsolódó tartalom:Kárpátok környezet tűz tűzfolyosó tűzveszély

Zöld Energia

Több család kaphat pénzt akkumulátorra: mit kell tudni az új bejelentésről?

Módosították a lakossági energiatároló programot, így 57 ezer család juthat támogatáshoz akkumulátorok beszerzésére, elősegítve a napelemes rendszerek által megtermelt energia hatékonyabb felhasználását.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A korábban tervezettnél harmadával több, összesen 57 ezer háztartás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz a lakossági energiatároló programban, írja az alternativenergia.hu hírportál. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a pályázat módosításával legalább 285 megawatt új tárolói kapacitás létesülhet Magyarországon. A program célja, hogy a napelemes rendszerek tulajdonosai hatékonyabban használhassák fel a megtermelt villamos energiát, és kevésbé függjenek a hálózati áram vételezésétől. A lakossági energiatároló programot eredetileg az előző kormány hirdette meg, a mostani kabinet azonban módosította a pályázat feltételeit. Kapitány István a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy az eredetileg tervezettnél mintegy egyharmaddal több család részesülhet a fejlesztésekhez nyújtott forrásból. A módosítás eredményeként a támogatásban részesülő háztartások végleges tervezett száma 57 ezerre emelkedik. A miniszter közlése szerint a bővítés révén legalább 285 megawatt új energiatárolói kapacitás jöhet létre. Ez a becslés arra az esetre vonatkozik, ha minden nyertes pályázó a támogatásból beszerezhető legkisebb kapacitású energiatároló berendezést választja. A ténylegesen kiépülő kapacitás ennél magasabb is lehet, amennyiben a háztartások nagyobb akkumulátoros rendszerek telepítése mellett döntenek.

A program költségeinek jelentős részét a kormány a következő évi költségvetésből biztosítja. A bejelentés egyúttal a kivitelezési folyamat ütemezését is érinti: a kivitelezői szerződések megkötésének határidejét jövő februárra tolták ki. Ez a változtatás a projektek előkészítésére és a megvalósítás megszervezésére rendelkezésre álló időt is befolyásolja.

Miért fontosak az akkumulátorok a napelemes rendszerek mellett?

A lakossági energiatárolók támogatását a magyar villamosenergia-rendszer egyik alapvető problémája indokolja: a napelemes termelés és a háztartások fogyasztása nem feltétlenül ugyanabban az időszakban éri el a csúcsát. A Klímapolitikai Intézet már az eredeti pályázat meghirdetésekor felhívta a figyelmet erre az eltérésre. A háztartási napelemes rendszerek jellemzően a déli órák környékén, illetve kora délután termelik a legtöbb villamos energiát, miközben a lakossági fogyasztás gyakran a kora esti órákban a legmagasabb. Ilyenkor a napelemek termelése már csökken, miközben a háztartásokban elindulhat a főzés, a világítás és számos más elektromos berendezés használata.

A különbség mérséklésében jelentős szerepet kaphatnak az akkumulátoros energiatárolók. A napközben megtermelt, azonnal fel nem használt villamos energia egy része eltárolható, majd később, például este felhasználható. Ezzel növelhető a helyben megtermelt energia saját célú felhasználásának aránya, és csökkenthető a hálózatból vásárolt villamos energia mennyisége.

Az energiatárolás emellett a hálózati terhelés kiegyensúlyozásához is hozzájárulhat. Ha a napelemes háztartások a termelési csúcs idején nem táplálják be a teljes többletenergiát a hálózatba, hanem annak egy részét eltárolják, majd a későbbi fogyasztásuk fedezésére használják fel, az mérsékelheti a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréséből fakadó problémákat.

Az elszámolástól is függhet a megtérülés

Az akkumulátorok alkalmazása a háztartások számára az elszámolási rendszertől való függést is mérsékelheti. A tároló lehetővé teszi, hogy a napelemes rendszer tulajdonosa ne kizárólag a termelés pillanatában tudja felhasználni a megtermelt energiát. Ez különösen azokban az időszakokban lehet előnyös, amikor a hálózatba betáplált és a később vételezett villamos energia pénzügyi elszámolása eltérő feltételek szerint történik. A beruházás gazdaságossága ugyanakkor függ a háztartás fogyasztási szokásaitól, a napelemes rendszer méretétől, az akkumulátor kapacitásától, valamint a vonatkozó elszámolási szabályoktól is.

A támogatási program 57 ezer háztartásra történő kiterjesztése ezért nemcsak a lakossági beruházások finanszírozása szempontjából jelent változást, hanem a hazai energiatárolási kapacitások bővítéséhez is hozzájárulhat. A tényleges eredményeket az határozza majd meg, hogy hány nyertes valósítja meg a beruházást, mekkora tárolókat telepítenek, és az új rendszerek milyen mértékben segítik a napközbeni napelemes termelés későbbi felhasználását.

A borítókép illusztráció.

Tovább olvasom