Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vizet a tájba – fenntartható vízgazdálkodás a Tisza mentén

Új életet kap a Holt-Tisza: vízvisszatartó fejlesztés a klímaváltozás hatásai ellen

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egymillió köbméter vizet lehet majd visszatartani a Tiszaderzs-Tiszaszőlősi Holt-Tisza vízpótló és tározási célú, mintegy 11,6 milliárd forint értékű fejlesztésnek köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. V. Németh Zsolt elmondta: a klímaváltozás hatása leginkább a vízgazdálkodáson keresztül érzékelhető, az országba beérkező folyók vízhozama ugyanis radikálisan csökken. Míg 15 évvel ezelőtt 114 köbkilométer víz érkezett az országba, mára ez 98 köbkilométerre csökkent – közölte. Hozzátette, halmozott csapadékhiánnyal is meg kell küzdeni. Mintegy 320 milliméterre tehető az országosan jelentkező vízhiány a harmincéves átlaghoz képest, ez a Tisza vízgyűjtőjén a 400 millimétert is eléri, mondta, megjegyezve, hogy a kipárolgás duplájára nőtt az elmúlt harminc évben.

Mindezek hatásaként a felszín alatti vízkészletek radikálisan csökkentek, mintegy 9 köbkilométer a hiány, ebből a Duna vízgyűjtőjére 2, a Tisza vízgyűjtőjére pedig 7 köbkilométer esik. A Balaton optimális vízmennyisége 2 köbkilométer – mondta összehasonlításként az államtitkár. V. Német Zsolt közölte, a hamarosan lezáruló fejlesztési időszakban az árvízvédelem volt a fókuszban, a fő feladat azonban egyre inkább a felelős vízkészletgazdálkodás lesz, mert a vízkészleteket óvni és lehetőleg bővíteni kell. Ennek egyik eszköze az a program, amelynek szlogenje, “Vizet a tájba!” – mondta. Az államtitkár közölte, már két hónappal az öntözési időszak előtt feltöltötték az öntöző csatornákat, ez tette lehetővé, hogy a nyári rekordközeli hőmérsékletben is minden vízigényt ki tudtak elégíteni. Kiemelte, egy évvel ezelőtt mintegy 105 milliárd forintot fordítottak a víz visszatartása a beruházások során. A vízügyi igazgatóságoknál lévő 218 milliárd forinttal és az önkormányzatok, civil szervezetek, nemzeti parkok által végrehajtott programokra szánt 70 milliárd forinttal együtt ma már 288 milliárd forint az az összeg, amelyet kifejezetten a vizek visszatartására fordítanak – részletezte. Hozzátette, ez az összeg teszi lehetővé, hogy Tiszaderzs-Tiszaszőlős térségében egy már 1865-ben kialakult holtágat is bevonjanak ebbe a programba.

Ez a 11,6 milliárd forint értékű fejlesztés lehetővé teszi, hogy újabb egymillió köbméter vizet tartsanak vissza.
Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója elmondta: a holtág kezdetben 11 kilométer volt, most 9 kilométer és mindig aktív. A beruházás a teljes hosszt érinteni fogja, ami növeli majd a vízvisszatartó képességet és lehetővé teszi a víz minél messzebb való eljuttatását. Készült környezeti hatásvizsgálat is, ezután a kiviteli tervet kell elkészíteni, le kell folytatni a közbeszerzést és minél korábban meg kell valósítani a beruházást – mondta.

Advertisement

Zöldinfó

Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában

Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.

A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.

Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.

Advertisement

“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák