Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt években mintha minden korábbinál égetőbbé vált volna a háztartások villanyszámláinak kérdése, a téma pedig kiemelt társadalmi és politikai szerepet kapott – írja az alternativenergia.hu. Ugyan a lakosság nagy része úgy érzékelhette, hogy a rezsicsökkentéssel stabil és kiszámítható időszak kezdődött, amelyben viszonylag olcsón lehet energiához jutni, a 2022-ben kirobbant energiaválság és a geopolitikai helyzet olyan fordulatot hozott, amelyet Magyarországon is megéreztünk.

Erre reagálva a kormány teljesen átdolgozta a rezsicsökkentés rendszerét, egy bizonyos fogyasztási határ felett immár piaci árat kell fizetni az áramért – és a gázért. Ez a modell, valamint az európai mércével – épp a rezsicsökkentés nyomán – nem túl tudatos lakossági energiahasználat rengeteg háztartást hidegzuhanyként ért: sok család hirtelen szembesült azzal, hogy egy-egy hidegebb téli hónap vagy megnövekedett fogyasztás után a megszokott érték többszörösét kell kifizetniük.

Miért ennyire kiszámíthatatlan?

A kiszámíthatatlanság hátterében számos tényező áll, ami nem hazai sajátosság, lényegében mindenhol ez a helyzet. Magyarország esetében fontos, hogy ugyan ritkán van szükség közvetlen villamosenergia-importra, és a hazai termelés általában fedezi a fogyasztást, az áram nagy részét fosszilis hordozók felhasználásával, például gázerőművekben állítják elő. Emiatt a világpiaci energiaárak önmagukban befolyásolják a költségeket.

Következő rétegként érdemes behozni a geopolitikai faktort. Bár „békeidőben” ennek hatásait kevéssé érezzük meg, épp az orosz-ukrán háború és az európai szankciók mutatták meg, milyen következményekkel jár a megszokott ellátási láncok felborulása. Az azonnali áremelkedés lényegében elkerülhetetlen volt, erre rakódott rá a forint gyengülése – az energiaimport ugyanis nagyrészt euróban zajlik.

Szintén tőlünk független tényező az időjárás, amely egyrészt a fogyasztási oldalon, másrészt a termelési oldalon mutatkozik meg. Kánikulás napokon a klímaberendezések, hideg téli napokon pedig a fűtés megnövekedett fogyasztása terheli a hálózatot, de az időjárási körülmények a megújuló energián alapuló áramfejlesztésre is hatnak – egy felhős napon jóval kisebb a napelemek termelése.

Érdemes hozzátenni, hogy a hazai szabályozásnak is komoly szerepe lehet. Megfelelő intézkedésekkel némiképp ellensúlyozhatóak a fenti hatások, de ahogy sejteni lehet, a döntéshozók rövid távon legfeljebb alkalmazkodni tudnak, a tényleges, hosszú távú megoldást az átfogó energetikai fejlesztések jelenthetik.

Napelemmel védekezhetünk

Noha a megoldást hajlamosak vagyunk a politikusoktól várni, valójában mi is tehetünk azért, hogy kiszámíthatóbbak legyenek energetikai kiadásaink. Talán nem árulunk el nagy titkot: ezen a téren a megújuló energiaforrások alkalmazása és az energiahatékonyság javítása segíthet, és elsősorban napelemes rendszerek jöhetnek számításba.

A napelemek telepítése egyre inkább nem is annyira környezetvédelmi, hanem inkább gazdasági döntés. A saját termelésű energia révén a családok függetlenedhetnek a piaci ingadozásoktól, a beruházás pedig akár rövid távon is megtérülhet. Mivel a rendszerek akár 25 évig is működhetnek, hosszú időre biztonságot nyújthatnak a tulajdonosoknak.

A napelem-telepítéstől sokan elriadnak, mondván, igen költséges beruházásról van szó, pedig az elmúlt bő egy évtizedben az ilyen rendszerek ára jelentősen csökkent, miközben több állami program is elindult. Ezek változó mértékben kínáltak – sok esetben vissza nem térítendő – támogatást a különféle lakossági energetikai projektekre, így a napelem-telepítésre.

Efféle lehetőség jelenleg is elérhető: a Vidéki Otthonfelújítási Programba kifejezetten 5000 fő alatti településekről lehet bekapcsolódni. Ezen többek között napelemes rendszer is elszámolható, a pályázaton a kedvezményes hitel mellett a beruházás végösszegének legfeljebb 50 százalékát, maximum 3 millió forintot biztosítanak.