Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetvédelmi Oscar-díjat osztottak ki

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

John H. Knox és David R. Boyd kapta a 2025-ös Elisabeth Haub Környezetvédelmi Jogi és Diplomáciai Díjat az egészséges környezethez való emberi joggal foglalkozó ENSZ-különmegbízottként végzett úttörő munkájukért – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismeréseként számon tartott díjat odaítélő zsűri tagja volt Kőrösi Csaba, az alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is díjazott volt 2015-ben. A közlemény szerint Knox és Boyd professzorok mélyreható változást értek el a nemzetközi környezetvédelmi jog területén azáltal, hogy megalapozták a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismerését. Eredményeiket megszilárdította a Nemzetközi Bíróság (ICJ) közelmúltbeli mérföldkőnek számító ítélete, amely megerősítette az egészséges környezethez való jogot a nemzetközi jog kötelező erejű normájaként.

Az egészséges környezethez való jog évtizedekig hiányzott az alapvető emberi jogi dokumentumokból, beleértve az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát is – írták. A környezetvédelmi Oscar-díjként is ismert Elisabeth Haub-díj a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismerése a világon, magyar idő szerint péntek hajnalban adták át New Yorkban az idei kitüntetést – áll a közleményben. A tekintélyes múltra visszatekintő, 1979-ben alapított elismerést a Pace Egyetem Elisabeth Haub Jogi Kara hirdeti meg névadója, Elisabeth Haub (1899-1977) tiszteletére, aki neves filantróp és a természet védelmét biztosító szigorú jogszabályok megalkotásának támogatója volt.

A díjjal, amelyről évente egy nemzetközileg elismert zsűri dönt, a világ környezetvédelméért dolgozó jogászok, diplomaták, nemzetközi köztisztviselők és más szószólók innovációját, hozzáértését és teljesítményét ismerik el. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója 2015-ben kapta meg Macharia Kamau (Kenya) nagykövettel közösen az Elisabeth Haub-díjat az ENSZ fenntartható fejlődési céljait kidolgozó nyitott munkacsoport társelnökeként. Kőrösi Csabát 2023-ben hívták meg a díj bírálói közé.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák