Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetvédelmi Oscar-díjat osztottak ki

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

John H. Knox és David R. Boyd kapta a 2025-ös Elisabeth Haub Környezetvédelmi Jogi és Diplomáciai Díjat az egészséges környezethez való emberi joggal foglalkozó ENSZ-különmegbízottként végzett úttörő munkájukért – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismeréseként számon tartott díjat odaítélő zsűri tagja volt Kőrösi Csaba, az alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is díjazott volt 2015-ben. A közlemény szerint Knox és Boyd professzorok mélyreható változást értek el a nemzetközi környezetvédelmi jog területén azáltal, hogy megalapozták a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismerését. Eredményeiket megszilárdította a Nemzetközi Bíróság (ICJ) közelmúltbeli mérföldkőnek számító ítélete, amely megerősítette az egészséges környezethez való jogot a nemzetközi jog kötelező erejű normájaként.

Az egészséges környezethez való jog évtizedekig hiányzott az alapvető emberi jogi dokumentumokból, beleértve az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát is – írták. A környezetvédelmi Oscar-díjként is ismert Elisabeth Haub-díj a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismerése a világon, magyar idő szerint péntek hajnalban adták át New Yorkban az idei kitüntetést – áll a közleményben. A tekintélyes múltra visszatekintő, 1979-ben alapított elismerést a Pace Egyetem Elisabeth Haub Jogi Kara hirdeti meg névadója, Elisabeth Haub (1899-1977) tiszteletére, aki neves filantróp és a természet védelmét biztosító szigorú jogszabályok megalkotásának támogatója volt.

A díjjal, amelyről évente egy nemzetközileg elismert zsűri dönt, a világ környezetvédelméért dolgozó jogászok, diplomaták, nemzetközi köztisztviselők és más szószólók innovációját, hozzáértését és teljesítményét ismerik el. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója 2015-ben kapta meg Macharia Kamau (Kenya) nagykövettel közösen az Elisabeth Haub-díjat az ENSZ fenntartható fejlődési céljait kidolgozó nyitott munkacsoport társelnökeként. Kőrösi Csabát 2023-ben hívták meg a díj bírálói közé.

Advertisement

Zöldinfó

Az erdők a jövő légszűrői: 60 ezer diák tanulja, hogyan védeni a természetet

Célzott programok az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter hangsúlyozta, a kormány a klímaváltozás elleni fellépés egyik fontos eszközeként tekint a magyar erdőkre. Az újabb forrásból a többi között további 260 hektár erdőt telepítenek, öt helyszínen folytatják a városi erdő mintaprogramot, valamint 1000 iskola 65 ezer tanulójának tartanak szemléletformáló foglalkozásokat – ismertette az alternativenergia.hu. Gondola Csaba, az EM körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a két minisztérium öt évvel ezelőtt indult együttműködésének eredményéről elmondta: egyebek mellett több mint 2000 hektár erdőt telepítettek Magyarországon, megkezdték az Újszülöttek erdeje programot, mintaprogramot indítottak a városi erdők kezelésére, valamint kutatás-fejlesztési programokat végeznek együtt.

Zambó Péter kiemelte, a 2,3 millió hektár fával borított hazai terület egyik legfontosabb szerepe a klímavédelem, az erdő az ország legnagyobb természetes szénmegkötő infrastruktúrája. A klímasemlegesség eléréséhez annyi szennyezőanyag-kibocsátás maradhat, amennyit a magyarországi erdők évente képesek elnyelni, ezért ezt a képességet fenn kell tartani, illetve növelni kell – mutatott rá. Öt év alatt 11 millió 300 ezer új facsemetét ültettek, ezzel 2066 hektár új erdő jött létre. Az új erdők egyrészt minden vármegyében az Újszülöttek erdői, másrészt az állami erdészeti társaságok által végzett mintafásítások. Az erdőtelepítéseket 2025-26-ban folytatják – jelezte az államtitkár. Kiemelte, hogy az erdők klímavédelmi szolgáltatásai városi környezetben a legfontosabbak, ezért indítottak mintaprogramot a városi erdők kezelésére. A kecskeméti Csalánosi parkerdő után a mintaprogramot idén öt helyszínre terjesztik ki, Budapest mellett Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán újul meg egy-egy, települési szempontból értékes erdőterület.

Az Iskolában az erdő program keretében az állami erdészeti társaságok erdőpedagógusai 2024-ben szemléletformáló fenntarthatósági foglalkozásokat tartottak 1000 oktatási intézmény mintegy 60 ezer tanulójának, ez a program szintén folytatódik – közölte az államtitkár. A kutatási programok során folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hatásait az erdőkre. Nyomon követik egyebek mellett az erdők vízellátottsági helyzetét, értékelik az erdőtüzek kockázatát, elemzik az erdőtelepítések környezeti és szénforgalmi hatásait. A kutatásokban a legfontosabb partner a Soproni Egyetem, és különösen annak Erdészeti Tudományos Intézete – ismertette Zambó Péter.

Advertisement

Gondola Csaba kifejtette: Magyarország számára elsődleges kihívás, hogy az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadékmennyiség egyenlőtlenül oszlik el, és egyre több a szélsőséges időjárási jelenség; mindezekre specifikus válaszokat kell adni. Az államtitkár hangsúlyozta, a zöldfelületek növelése és minőségének javítása kifejezetten sikeres ága a klímaváltozás elleni hazai védekezésnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák