Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Laborból az ipar felé: szabadalmaztatott aerogél új lehetőségeket nyit az értékesfém-kivonásban

Hulladékból arany – szabadalmaztatják a debreceni hallgató innovációját.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szó átvitt és a szó szoros értelmében is aranyat ér a Debreceni Egyetem fiatal kutatóinak felfedezése. Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékokból – írja az alternativenergia.hu. Nem csoda, hogy ez a már szabadalmaztatás alatt álló tudományos eredmény elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is. Bukta Balázs József a DE Természettudományi és Technológiai Karának vegyészmérnök mesterszakos hallgatója. A Kémiai Intézet Aerogél kutatócsoportjának tagjaként két éve kezdett abba a tudományos munkába, amely alapján az intézmény Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központja szabadalmi bejelentést tett.

Már korábban is léteztek módszerek arra, hogy az elektronikai hulladékból visszanyerjék az aranyat. Ezekkel összehasonlítva azonban a mi technikánk sokkal hatékonyabb, hiszen mennyiségileg több nemesfémet tudunk vele megkötni és – ami a legfontosabb – mindezt olcsón és környezetbarát módon – részletezte a vegyészmérnök hallgató, aki témavezetőjével, Herman Petrával közösen ötletelve jutott el idáig.

Balázs több tehetséggondozó programban részt vesz, ehhez a munkához is nagyon lelkiismeretesen és motiváltan állt hozzá. Minden kísérletet ő maga végzett el, csak minimális útmutatásra volt szüksége ahhoz, hogy egy igazán innovatív és fenntartható megoldást tudjunk kidolgozni a problémára – fogalmazott a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék adjunktusa.

Advertisement

A Rezorcin-formaldehid alapú aerogélek arany vegyületek szelektív megkötésére című projektjével Bukta Balázs József különdíjat nyert áprilisban a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), majd nevezett az I. innOTDK-ra is. A megmérettetést azzal a céllal hirdették meg, hogy az innovációs elemeket tartalmazó legjobb pályamunkák szerzői mentori és anyagi támogatást kaphassanak, aminek köszönhetően könnyebben megvalósíthatják kutatásuk tárgyát.

A beérkezett 80 pályázat közül a legjobb 28 jutott a döntőbe. A fiatal kutatók itt röviden bemutathatták munkájukat, majd a szakmai zsűri kiválasztotta a kilenc legígéretesebb projektet, amelyek az utolsó fordulóban mérkőztek meg az innOTDK Nagydíjért és az innOTDK Díjért. A döntőbe jutott projektek kimagasló tudományos színvonalat képviseltek, és magas megvalósíthatósági potenciállal rendelkeznek. A versennyel nem titkolt célunk, hogy ezt a személetet minél több fiatal kutató helyezze előtérbe munkája során – hangsúlyozta Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, az OTDT megválasztott leendő elnöke.

Advertisement

A hallgatóink ilyen sikerei kiválóan mutatják, hogy karunkon sikerült megerősítenünk az alkalmazásorientált és hasznosíthatóságra épülő szemléletet a hagyományosan magas színvonalú alapkutatási tevékenység mellett. Külön öröm, hogy a tehetséges fiatal kutatóink nemcsak tudományos igényességgel dolgoznak, hanem az ipari és társadalmi hasznosítás irányába is bátran nyitnak, példát mutatva az egész közösségünk számára – tette hozzá Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja annak kapcsán, hogy Bukta Balázs József elnyerte az I. innOTDK Nagydíját.

A fiatal kutató projektje már egy laboratóriumban kidolgozott megoldásként került a zsűri elé, de a munka itt még nem ért véget, hiszen már egy külföldi kollaborációban készül vizsgálni az innováció ipari szintű hasznosíthatóságát. Emellett újabb gélek előállítását is tervezi, amikkel az értékes ritkaföldfémeket szeretné kivonni különböző hulladékokból.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain

Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.

A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.

Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák