Zöld Energia
Állami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
Ismét dolgozik a kormány azon a támogatási konstrukción, amely a napelemes háztartások akkumulátoros energiatárolóinak telepítését segítené, hogy a bruttó elszámolás miatt lassuló megtérülést ellensúlyozza és a hálózatot tehermentesítse.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újra napirendre került az a kormányzati terv, amely a napelemes háztartások számára akkumulátoros energiatárolók telepítését segítené – értesült az alternativenergia.hu . A támogatási konstrukció kidolgozását célzó háttérmunka információk szerint ismét megkezdődött az Energiaügyi Minisztériumban. A cél az, hogy azok a háztartások, amelyek a korábbi szaldó elszámolásból tíz év után átkerülnek a jóval kedvezőtlenebb bruttó rendszerbe, támogatást kapjanak energiatárolóik kiépítéséhez. A magyar háztartások egy részében ma már működnek akkumulátoros energiatárolók, de ezek döntő többsége napelemes pályázatok révén, állami támogatással épült ki. Piaci alapon egy ilyen rendszer ára még mindig nehezen térül meg, különösen a rezsicsökkentett energiaárak mellett. Ezért a szakma régóta sürgeti, hogy a kormány külön programmal segítse a már működő napelemes rendszerek „hibridizációját” – vagyis akkumulátorral való kiegészítését. A 10 évig működő szaldó elszámolási rendszer 2024-től fokozatosan megszűnik. Korábban a napelemes felhasználók a hálózatba betáplált és onnan vételezett áramot azonos áron számolhatták el, így a közcélú hálózat gyakorlatilag ingyenes „virtuális akkumulátorként” működött. Az új, bruttó elszámolásban azonban a megtermelt és a felhasznált energia külön-külön kerül elszámolásra, így a napelemes rendszer megtérülése sokkal lassabbá vált – az eddigi 5–7 éves idő helyett akár 12–15 évre is nőhet.
A változás több tízezer háztartást érinthet a következő években. 2015 végén mintegy 15 ezer szaldós napelemes rendszer működött Magyarországon, amelyek közül soknál 2025-ben jár le a tízéves időszak. 2026 végére ez a szám meghaladhatja a 20 ezret, 2034-re pedig a 300 ezret is elérheti. Ezek a háztartások így fokozatosan átkerülnek a bruttó elszámolásba, ami jelentős bevételkiesést okozhat számukra.
A tervezett támogatási program éppen ezt a problémát orvosolná: az akkumulátoros energiatároló telepítése lehetővé tenné, hogy a háztartások a napelemeik által termelt energia nagyobb részét helyben használják fel. Ez nemcsak a megtérülést javítaná, hanem a zöldenergia arányát is növelné a hazai fogyasztásban, miközben csökkentené a hálózat terhelését és stabilizálná az ellátást.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2024 tavaszán jelezte, hogy a kormány ilyen programot kíván indítani, de a bejelentést eddig nem követte konkrét pályázati kiírás. A Portfolio.hu értesülései szerint most ismét elővették a koncepciót, és megkezdődött a támogatási konstrukció újratervezése. A program elsődlegesen azok számára lehetne elérhető, akik a szaldós rendszerből kikerülnek, de az iparági szereplők szerint indokolt lenne, ha a bruttó elszámolásban induló új napelemesek is pályázhatnának rá.
A napelemes piac szempontjából ez kulcsfontosságú lépés lenne, mivel az új elszámolási rendszer bevezetése után drasztikusan visszaesett a háztartási napelem-telepítések száma. A legtöbben ma már csak akkor vágnak bele a beruházásba, ha valamilyen állami támogatás is elérhető.
Bár a Napenergia Plusz Program 2024 elején lezárult, az új akkumulátor-támogatás újra lendületet adhatna a piacnak, és segíthetné Magyarország energiaátállását. A források azonban korlátozottak, így egyelőre nem tudni, mikor jelenhet meg a konkrét kiírás.
Az biztos, hogy a háztartási energiatárolók elterjedése a magyar villamosenergia-rendszer számára is előnyös lenne: segítenék a termelés és fogyasztás összehangolását, csökkentenék a csúcsterhelést, és javítanák az ellátásbiztonságot. A szakértők szerint a támogatási program nemcsak a napelemes háztartásoknak, hanem a teljes villamosenergia-hálózatnak is kedvezne – ezért az új pályázat megjelenését a piac szereplői nagy várakozással figyelik.
Zöld Energia
Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére
A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.
A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.
A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.
Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
