Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A versenyképesség növelését segíti a Modern gyárak éjszakája programsorozat

Rekordszámú jelentkező az idei Modern gyárak éjszakájára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

November 14-én rendezik meg idén a Modern gyárak éjszakája elnevezésű programsorozatot, amelyre eddig rekordszámú, 110 vállalkozás jelentkezett – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára a Pest vármegyei Pátyon. Az Indupro Kft. lézermegmunkáláson alapuló üzemében tartott sajtótájékoztatón Hunyadi László kifejtette, a most 9. alkalommal megrendezett Modern gyárak éjszakája azt a célt szolgálja, hogy a technológiai fejlesztésekben sikeres hazai kis- és középvállalkozások tapasztalataikat, tudásukat megosszák más cégekkel azért, hogy növelhessék a versenyképességüket – írja az alternativenergia.hu. Hozzáfűzte, hogy a hazai ipari vállalatok döntő többsége kis- és közepes méretű üzem, de az országban tevékenykedő nagyvállalatok kétszer termelékenyebben működnek, és ez a program a lemaradás pótlásához is adhat egy lendületet.

Kitért arra, hogy ezt a célt szolgálja a Demján Sándor program is, amely a vállalkozások technológiai fejlesztését, kapacitásuk bővítését és a piacfejlesztést segíti elő. A program sikerét jelzi, hogy a rendelkezésre álló 1400 milliárd forintnyi pályázati keretre eddig már 23 000 vállalkozás jelentkezett. A gyárak éjszakája rendezvényről a helyettes államtitkár elmondta, hogy azért is sikeres, mert az érdeklődők, környékbeliek, egyetemisták betekintést kaphatnak egy-egy üzem működésébe, megismerhetik a termékek gyártásának különféle fázisait. A lézertechnika alkalmazására berendezkedett, teljes egészében magyar tulajdonban lévő Indupro Kft. vezetői arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a 10 éve alapított üzem az elmúlt évben 5 milliárd forint árbevételt ért el és 700 millió forint volt a nyeresége. Az idén is ehhez hasonló eredményre számítanak.

A 80 főt foglalkoztató üzem elsősorban az autó-, az energia- és a védelmi ipar számára gyárt a legmodernebb lézertechnikával hozzávetően 200 féle terméket. Arról is beszámoltak, hogy az üzem 7 fős fejlesztési gárdája újabb termékek előállításának előkészítésén dolgozik.

Advertisement

Zöldinfó

Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás

Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.

A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.

Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák