Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új szemlélet a városi zöldterületek fejlesztésében

A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú megoldásokkal kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter úgy fogalmazott: az olyan zöldterületek, mint a Sárváron – egy országos mintaprogram első helyszínén – megújított erdőrészlet, nem csupán esztétikai értékkel bírnak, hanem ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: hűtik a várost, szűrik a levegőt, vizet tartanak vissza, és szén-dioxidot kötnek meg – írja az alternativenergia.hu. Elmondta, az Agrárminisztérium által indított városierdő-fejlesztési program egy szakmailag megalapozott, hosszú távra tervezett klímaalkalmazkodási beavatkozás-sorozat, amely az erdészeti kutatások legfrissebb eredményeire és a helyspecifikus szakértelemre épül. Szavai szerint a sárvári fejlesztés kiváló példája annak, hogy a tudományos intézmények, a döntéshozók és a helyi közösségek együttműködésével hogyan lehet valódi változást elérni. Hozzátette: a programot az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve az ország szén-dioxid-kvóta bevételeiből finanszírozzák, öt helyszínen: Budapesten, Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán alakítanak ki egy-egy mintahelyszínt helyi erdész szakemberek munkájára alapozva.

Zambó Péter hangsúlyozta: Sárvár különösen méltó helyszíne az első mintaprogramnak, hiszen a városban működik a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete, amely az erdészet terén az ország egyik legfontosabb kutatási és innovációs központja. Ismertetése szerint a fél hektáros “beavatkozási terület” ugyan kisméretűnek tűnhet, de jelentősége messze túlmutat önmagán. “A faállomány szerkezetének megújítása, az őshonos, szárazságtűrő fafajok telepítése, az elegyes kor- és fajösszetétel kialakítása mind-mind olyan lépések, amelyek biztosítják a városi erdő klímával szembeni ellenállóképességét” – mondta. Hozzáfűzte, az elültetett 300 konténeres csemete – köztük kocsányos és kocsánytalan tölgy, mezei juhar, szil, madárcseresznye és más őshonos fajok – nemcsak biológiai változatosságot képviselnek, hanem a fenntarthatóság szimbólumai is egyben. Az egyedi védelem, a gondos talajelőkészítés és az ápolási munkák mind azt a célt szolgálják, hogy ez az erdő ne csak túléljen, hanem gyarapodjon.

“Ez a projekt több, mint biológiai fejlesztés, ez egy társadalmi üzenet is: hogy az élhető város nem képzelhető el erdő nélkül, ahol az árnyékot adó fák nem akadályai az urbanizációnak, hanem szövetségesei a túlélésnek, ahol a természet nem háttér, hanem infrastruktúra és ahol a zöld nem luxus, hanem életfeltétel” – hangoztatta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt tíz évben az önkormányzattal közösen sokat tettek azért, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező, Vadkert-major és Vadkert körút által határolt terület – amelyen a Sárvári Gyógy és Wellness fürdő, továbbá több szálloda is található – valóban Sárvár “zöld szíve” lehessen. Megújították a csónakázó tavat, futókör, sétányok, kerékpárutak és játszótér épült a területen – sorolta. Hozzátette: a munkát folytatják tovább, napirenden van a sárvári sportcsarnok mögötti területen egy kertvárosi szabadidőpark létrehozása is.

Advertisement

Zöldinfó

A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.

Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.

Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.

Advertisement

Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák