Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Közös kutatóközpont az akkumulátoripar fenntartható jövőjéért

Koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Akkumulátor Szövetség vezetésével koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon a 2022-ben elindított Economic Innovation Partnership Program (EIPP) részeként a dél-koreai Korea Development Institute (KDI) és a magyar Nemzetgazdaság Minisztériummal közreműködésben; a kompetenciaközpont 2026-ban startolhat – közölte az akkumulátor szövetség az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében ismertette, hogy a 2022-2025 évre szóló EIPP részeként indult el a korai-magyar együttműködés az elektromobilitás, a logisztika és az akkumulátoripar területén. Az együttműködésben magyar oldalon több minisztérium – a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium – valamint kiemelt intézmények – a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., a Magyar Akkumulátor Szövetség, a HUMDA, a Magyar Közút, a Közlekedéstudományi Intézet, az Innovatív Képzésfejlesztési Központ, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vesznek részt.

A program első évében a résztvevők átfogó elemzést végeztek az EU és Magyarország akkumulátor-életciklus kezelési gyakorlatáról, felépítették a magyar és koreai partnerekből álló szakmai hálózatot. A második évben a központ működési modellje, a Battery Passport-kompatibilis adatarchitektúra és az RRR (reuse-repurpose-recycle) folyamatok fejlesztése került a középpontba, a harmadik év célja a kormányzási és pénzügyi modell véglegesítése volt. A program záró szakaszában előkészítették a koreai-magyar akkumulátoripari központ létrehozásához szükséges terveket – írták a közleményben. A tájékoztatás szerint az együttműködést formálisan záró 2025. november 5-i konferencián központi téma volt a Korea-Hungary Battery Cooperation Research Center (KHBCC) megvalósítási és működési terve. A központ platformot teremt tudásmegosztásra, kutatás-fejlesztésre és iparági együttműködésre Magyarország és Dél-Korea között.

A közleményben hangsúlyozták, a KHBCC a jövőben fontos szerepet játszhat abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az Európai Unió akkumulátorokra vonatkozó szabályozási előírásoknak, különösen az adatátviteli és életciklus-követési rendszerek fejlesztésében, valamint az újrahasznosítási és újrafelhasználási folyamatok támogatásában. Az érintetett felek megerősítették elkötelezettségüket a központ 2026-os elindítása mellett, amely hozzájárul a magyar akkumulátor-ökoszisztéma nemzetközi versenyképességének erősítéséhez. Az akkumulátor szövetség közleményében rámutatott arra, hogy az EIPP keretében zajló közös munka hosszú távon hozzájárul a magyar-koreai tudásmegosztás, ipari innováció és fenntartható fejlődés megerősítéséhez az akkumulátoriparban, valamint a KHBCC 2026-os elindításának szakmai megalapozásához. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021. július 1-jén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával alakult. A szervezet több mint 100 vállalatot fog össze, köztük magyar és nemzetközi gyártókat, energiatermelőket, kivitelezőket és rendszerüzemeltető cégeket. Céljuk, hogy elősegítsék az iparági szereplők és a kormányzati szervek közötti együttműködést, képviseljék a tagok érdekeit, biztosítva ezzel a szektor versenyképességét mind hazai, mind nemzetközi szinten.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Visszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában

Tovább bővült az európai újautó-piac 2026 első kilenc hónapjában: az Európai Unióban 5,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal nőtt az új személyautók forgalomba helyezése az Európai Unióban, miközben jelentősen emelkedett az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése – írja az alternativenergia.hu. Január és szeptember között 8,52 millió új személyautót helyeztek forgalomba az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 8,06 millióval. Szeptemberben 971 ezer új autó kapott rendszámot, ami 9,3 százalékos növekedés éves összevetésben. Az akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 48,5 százalékkal, 1,93 millióra emelkedett, piaci részesedésük pedig 22,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 16,1 százalékról. A hibridek maradtak a legnépszerűbb hajtásláncok 36,3 százalékos részesedéssel és 3,09 millió eladott járművel. A tölthető hibridek (PHEV) forgalomba helyezése 18,6 százalékkal, 860 ezerre bővült, részesedésük 10,1 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a benzinüzemű autók eladása 19,1 százalékkal, a dízeleké 19,5 százalékkal csökkent; együttes piaci részesedésük 28,2 százalékra mérséklődött a tavalyi 36,9 százalékról.

A négy legnagyobb uniós piac közül Németországban 5,3 százalékkal, Spanyolországban 6,7 százalékkal, Olaszországban 8,6 százalékkal nőtt az új autók forgalomba helyezése az első kilenc hónapban, Franciaországban pedig 4,1 százalékos bővülést regisztráltak. A tisztán elektromos autók értékesítése Franciaországban 79,1 százalékkal, Németországban 58,1 százalékkal, Spanyolországban 39,5 százalékkal, Olaszországban pedig 66,7 százalékkal emelkedett. A hibrid járművek iránti kereslet Olaszországban 20,8 százalékkal, Spanyolországban 20,5 százalékkal nőtt, míg Németországban 4,9 százalékos, Franciaországban pedig 0,6 százalékos bővülést mértek.

Magyarországon január és szeptember között 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba, ami 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az akkumulátoros elektromos autók eladása 30,1 százalékkal, 10 443-ra nőtt, a tölthető hibrideké 111,8 százalékkal, 9834-re emelkedett, a hibrideké pedig 12,7 százalékkal, 54 774-re bővült. A benzinüzemű autók forgalomba helyezése 2,5 százalékkal csökkent, a dízeleké pedig 8,5 százalékkal mérséklődött.

Advertisement

Gyártói bontásban a Volkswagen-csoport maradt a legnagyobb szereplő az EU-ban 2,23 millió eladott autóval, ami 0,7 százalékos növekedés éves összevetésben. A Stellantis 5,1 százalékkal, 1,34 millióra bővítette értékesítését. A BMW-csoport eladásai 4,6 százalékkal, a Mercedes-Benzé 3,6 százalékkal emelkedtek. A gyorsan növekvő márkák közül a kínai BYD 154,4 százalékkal, 206 ezer járműre növelte uniós eladásait, míg az amerikai Tesla 68,9 százalékos bővüléssel 188 ezer autót értékesített az év első kilenc hónapjában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák