Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Erősödik a természetvédelmi őrszolgálat a magyar nemzeti parkokban

Természetvédelmi fejlesztés lesz a nemzeti parkokban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elkövetkező években 42 milliárd forintból 60 természetvédelmi projekt valósul meg a tíz hazai nemzeti parkban – jelezte az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában. Balczó Bertalan azt mondta, a projektek középpontjában elsősorban az élőhelyek helyreállítása szerepel, de fontos célkitűzés a környezeti állapot, a természetvédelem bemutatása, őrzése, monitorozása is – írja az alternativenergia.hu. A természetvédelmi őrök jelentős részt vállalnak a zoológiai állapotfelmérésben, a területek felmérésében, kezelésében, de csatlakoznak a környezeti neveléshez is – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: az ország tíz nemzeti parkjában 240 természetvédelmi őr dolgozik, 849 ezer hektár parki terület mellett 20 millió hektár Natura 2000-es terület védelmét látják el, de feladatuk a védett növények és állatfajok megóvása és az élőhelyek helyreállítása is. Balczó Bertalan jelezte: egy természetvédelmi őrre kilencezer hektár földterület jut, ahol a konkrét őrzési feladatokat kell ellátniuk. “Akkor adjunk eszközöket is hozzá, hogy a munkájuk hatékony legyen” – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Megjegyezte, ez a program nem most kezdődött: korábban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 1,6 milliárd forintot fordítottak a terület fejlesztésére. Ebből hat új területi irodát építettek, kilencet felújítottak, és mintegy száz gépkocsit is beszereztek a természetvédelmi őröknek – sorolta. Balczó Bertalan kiemelte, a természeti örökség a nemzet aranytartaléka, amelynek megóvásán elhivatott, szakmailag felkészült emberek dolgoznak, a megfelelő feltételeket biztosítani kell a számukra. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára az együttműködés fontosságát hangoztatta, mert “ettől működőképes a projekt”. Konzorciumi partnerként a tárcájuk a munkakörülmények javításával járul hozzá a projekt sikeréhez, a fejlesztésre fordított összeg jó helyre megy, hozzá tud járulni a gazdaságos működtetéshez – hangsúlyozta.

Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselő kiemelte: a projekt azoknak a természetvédelmi őröknek a munkakörülményeit javítja, akik naponta találkoznak az emberekkel, és a beruházások a jó munkahelyi hangulatot is megalapozzák. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén a természetvédelmi őrszolgálat terepi jelenlétének fejlesztésére indított projekt nyitórendezvényén Medgyesi Gergely Árpád, a HNP igazgatója ismertette, hogy a HNP 630 millió forintot nyert el a projektre a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) pályázatán. Ebből az összegből megújítják a gépkocsiparkjukat, a megfigyelő és adatgyűjtő rendszereket, de jut irodai infrastruktúra-fejlesztésre is – tette hozzá az igazgató.

Advertisement

Zöldinfó

Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában

A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.

Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.

Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.

Advertisement

Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák