Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

Kecskékkel védekeznének az erdőtüzek ellen Dalmáciában.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kecskék ellenőrzött legeltetése is segíthetne az erdő- és bozóttüzek megelőzésében Dalmáciában, mivel az állatok a nehezen megközelíthető karsztvidékeken jelentősen csökkenthetik a könnyen lángra kapó aljnövényzet mennyiségét – írja az alternativenergia.hu. A kecskék füvet, gyomokat, cserjéket és fiatal hajtásokat fogyasztanak, így olyan köves, meredek területeken is ritkíthatják a növényzetet, ahol gépekkel nehéz vagy lehetetlen elvégezni a bozótirtást. A hosszú, száraz időszakokban éppen ez az aljnövényzet válik az erdőtüzek egyik legfontosabb éghető anyagává. A kecsketartásnak nagy hagyománya volt a dalmáciai karsztvidéken, 1954-ben azonban az akkori jugoszláv hatóságok olyan szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag megtiltották a kecskék tartását és legeltetését. Az intézkedést az erdők védelmével indokolták, mert úgy vélték, hogy az állatok túlzott legelése és rágása károsítja a növényzetet, és akadályozza az erdők megújulását. A kecskeállomány ezt követően nagyrészt eltűnt Dalmáciából, és később sem érte el korábbi nagyságát.

Az állatok eltűnésével ugyanakkor megszűnt a növényzet karbantartásának egyik hagyományos módja is. A dalmáciai területek elbozótosodása azonban nem vezethető vissza kizárólag a kecsketartás korlátozására: ehhez hozzájárult a mezőgazdasági területek elhagyása, a vidéki térségek elnéptelenedése, a földhasználat megváltozása és az éghajlatváltozás is. A kontrollált legeltetés nem helyettesítené a tűzoltókat, a tűzvédelmi utakat, a légi tűzoltást vagy a növényzet gépi eltávolítását, hanem megelőző szerepet tölthetne be – olvasható a Slobodna Dalmacija cikkében. A módszer alkalmazásához szakmai felügyeletre lenne szükség, egyebek mellett meg kellene határozni a legeltetésre kijelölt területeket, az állatok számát és a legeltetés időtartamát, valamint gondoskodni kellene a talaj, az erdők és a biológiai sokféleség védelméről.

A horvát jogszabályok jelenleg lehetővé teszik az állami tulajdonban lévő erdőterületek egy részének legeltetési célú bérbeadását. A 2026 márciusa óta hatályos szabályozás szerint ilyen területeket nyilvános pályázaton legfeljebb tíz évre lehet bérbe venni. A legeltetés tehát nem tiltott, az állatokat azonban nem lehet engedély nélkül állami erdőterületre hajtani.

Advertisement

Zöldinfó

Az aszály kedvez az inváziós szúnyogok terjedésének Magyarországon

Továbbra is az aszályos időjárás határozza meg a csípőszúnyogok megjelenését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ország nagy részén továbbra is az aszályos időjárás határozza meg a csípőszúnyogok megjelenését: a folyók mentén sokszor jelentős ártalmat okozó árvízi fajokkal az idei szezonban szinte találkozni sem lehet, ezzel szemben a lakóövezetekben egyre nagyobb számban vannak jelen az inváziós fajok egyedei, különösen az ázsiai tigrisszúnyogok – hívja fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a tigrisszúnyoglárvák akár egy pohárnyi vízben is képesek nagy számban kifejlődni, így esők vagy egy kerti locsolás után a lakókörnyezetben számos, számukra ideális tenyészőhely jön létre.

A magyarországi szúnyogok lárvái számára alkalmas élőhely alig maradt a Tisza-tó területének kivételével, ahol a változó vízállás kedvező feltételeket teremt a fejlődéshez. Itt a természetvédelmi oltalommal nem érintett részeken biológiai lárvagyérítést, valamint kifejlett szúnyogok elleni kezeléseket egyaránt végeznek a szakemberek. Az inváziós szúnyogok lárváinak élőhelyei szervezett beavatkozással nem elérhetőek, mivel azok túlnyomó része magántelkeken alakul ki. Ahol megjelenésük tömegessé válik, ott platós gépjárműre rögzített permetező berendezésekkel végeznek kezeléseket napnyugta után, a késő esti, éjszakai órákban – tájékoztattak.

A következő napokban Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megye néhány településén lehet találkozni a szúnyoggyérítést végző autókkal, Budapest egy kerületében és Szeged néhány városrészében célzott részkezelések lesznek. A katasztrófavédelem honlapján megtalálható a részletes településlista a tervezett gyérítési dátumokkal, de a lakosság az érintett önkormányzatok saját médiafelületein is tájékozódhat a munkákról.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák