Zöldinfó
Tartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
Tovább nőtt a hazai kitermelés földgázból és kőolajból, a tavaly január-szeptemberi adatokat meghaladó mennyiségeket hoztak felszínre szénhidrogénekből az idei első három negyedévben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kőolaj esetében 2024-ben húszéves rekord dőlt meg, az időarányos előrehaladás alapján 2025. az évszázad legerősebb éve lehet – jelentette be kiadott közös közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Hozzátették, a hazai fogyasztók biztonságos ellátása érdekében a lehető legnagyobb mértékben érdemes a belföldön elérhető energiaforrásokra támaszkodni. 2025 első három negyedévében is nőtt a hazai szénhidrogén-kitermelés – írja az alternativenergia.hu. A nagyobb arányú növekedés a kőolajnál mutatható ki: a több mint 867 ezer tonnás kitermelés 12 százalék feletti bővülést jelent a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A koncessziós területekről származó mennyiség közel 30 százalékkal haladta meg a tavalyit. Hozzávetőleg másfélszeres volt a bővülés Drávapalkonya és Dány koncessziós területeken, számottevő termelés indult be Bázakerettyénél is.
A hazai mezőkből közel 1,5 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a harmadik negyedév végéig. A 2,7 százalékos növekedés a 2025 elejével bevezetett, kedvezményes bányajáradék szabályozásnak is köszönhető. A nem konvencionális eredetű földgáz-kitermelés közel megduplázódott a 2024 január-szeptemberi időszakhoz képest – részletezték a közleményben. Hangsúlyozták: az első kilenc havi mennyiségek alapján az éves adatok is felülmúlhatják a tavalyi eredményeket. Magyarország kőolaj-kitermelése 2024-ben húsz év után először haladta meg az 1 millió tonnát. Földgázból a múlt évben mintegy 1,9 milliárd köbmétert nyertek ki a hazai mezőkből. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közlemény szerint elmondta:
“A 2024-es belföldi gázkitermelés az éves felhasználás több mint ötödét, a lakossági igények közel kétharmadát érte el. Megyünk tovább: a sikeresen lezárt koncessziós eljárások nyomán idén hat helyszínen kezdődött meg a szénhidrogének kutatása. A következő hónapokban újabb koncessziós területek meghirdetésével teszünk az önellátási képességeink erősítéséért. Az importkitettségek csökkentésével javul a magyar fogyasztók ellátásbiztonsága is.” A közlemény idézte Nagy Lászlót, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét is, aki hozzátette: “A hazai szénhidrogén-kitermelés idei alakulása bizakodásra ad okot. Örömteli, hogy az iparág tartja a növekvő tendenciát, kiemelten kell szólni a kőolaj-kitermelésről, amelynek éves mennyisége várhatóan a tavalyi húszéves rekordot is túlszárnyalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a hazai kitermelés nemzeti szuverenitásunkat erősíti.”
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
