Zöld Közlekedés
85%-os kibocsátáscsökkentést ígér a BDN új H2-dízel fejlesztése
Magyar együttműködésben indul hidrogénmotor fejlesztés.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Japán–Magyar technológiai együttműködés a hidrogénhajtás fejlesztésében: a BDN Automotive, az iLabo Corporation és a Magyar Hidrogéntechnológia Szövetség partnerségi megállapodást írt alá – írja az alternativenergia.hu. A most aláírt megállapodás nemcsak egy technológiai partnerség kezdete, hanem egy közös jövőkép megvalósításának első lépése is, amelyben a japán precizitás, a magyar mérnöki tudás és a fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség találkozik – hangsúlyozták az aláíró felek. Ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá a japán iLabo Corporation, a BDN Automotive Kft. (BDN) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ), amely a hidrogén belső égésű motorok (H2 ICE) fejlesztését és kísérleti alkalmazását célozza.
Az aláírás egyben a BDN legújabb hidrogén-dízel, kettős üzemű fejlesztésének hivatalos nyitóeseménye volt, amely a dízelmotorok utólagos átalakításával akár 85%-os CO2-kibocsátás-csökkentést tesz lehetővé a meglévő járműflotta cseréje nélkül. Az eseményt Hikariko Ono, Magyarországi Japán Nagykövet és Lepsényi István, az MHTSZ elnöke nyitották meg, akik hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés nemcsak fontos mérföldkő a hidrogénalapú közlekedés hazai és nemzetközi elterjedésében, hanem jól példázza, hogy a hidrogén a nemzetközi innováció és gazdasági együttműködés új motorja is.
Az MHTSZ koordinációs szerepet vállal a kommunikációban, a szabályozói párbeszédben és az ökoszisztéma-építésben, ezzel elősegítve a technológia társadalmi elfogadását és a hidrogén, mint energiahordozó integrációját a gazdaságba. Lepsényi István beszédében kiemelte, hogy ezek az együttműködések és sikerek bizonyítják, hogy mennyire fontosok azok a hazai vállalatok fejlesztéseit támogató programok és rendezvények, amelyeket évről évre megrendez a Szövetség. Hozzátette, újabb hazai vállalatok előtt nyithat teret a Hydrogen Open Budapest esemény januárban, amelyre 14 országból több száz nemzetközi szakember és vállalatvezető érkezik, hogy a hidrogéntechnológia lehetőségeit, az előttünk álló szabályozási feladatokat, fejlesztési irányokat és támogatási lehetőségeket egyeztesse nemzetközi szinten.
Zöld Közlekedés
Elektromos buszokra cserélik a teljes flottát Kaposváron
Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és az első, ahol önvezető autóbusz jár.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Gelencsér Attila Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül 42 elektromos autóbusz beszerzésére és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződés aláírását követő sajtóeseményen közölte – írja az alternativenergia.hu. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország két világ találkozásánál, két világ metszéspontjánál fekszik, és akkor tud fejlődni azon túl, ha békét és prosperitást garantál az állampolgárainak, az ott működő cégeknek, ha kihasználja ezen világok találkozási pontjában rejlő lehetőséget, ez pedig a közlekedésen keresztül érhető el.
A közlekedés biztosítja a társadalmi mobilitást, a munkába, oktatási intézménybe jutás lehetőségét – tette hozzá. A 25 megyei jogú városból 22-t “bekötöttek” a kétszer kétsávos hálózatba, és amíg 16 évvel ezelőtt még csak három, ma már 11 autópályán haladva lehet eljutni az országhatárig, mindez nemcsak a Magyarországon belüli mobilitást, hanem a tranzitforgalmat is jelentősen támogatja – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy ezer településen teremtették meg, illetve bővítették a közösségi közlekedés lehetőségét, a tarifareformmal bevezetett ország- és vármegyebérletekkel európai összehasonlításban is nagyon olcsóvá tették az utazást.
A MÁV-csoport két év alatt ezer új, magyar gyártású autóbuszt vásárol, és új megállapodásokat köt vidéki településekkel a helyi és a helyközi közlekedés összehangolására, az egyre nagyobb átjárhatóság, a hatékonyság fokozása érdekében – fűzte hozzá. Csepreghy Nándor a vasúti közlekedésről azt mondta, 100 új, vagy “új típusú” mozdonnyal jelentősen növelték a MÁV “menetrendszerűségét”, amely meghaladja a 85 százalékot, a fennmaradó 15 százalékban érintett utasoknak visszatérítik a jegyár felét 20 percnél nagyobb késés esetén.
A következő hetekben megindul a személyszállítás a rendszerváltás utáni legnagyobb vasúti beruházás eredményeként épült Budapest-Belgrád vonalon, amelyen a magyar fővárosból kevesebb, mint három és fél óra alatt el lehet jutni a szerb fővárosba, készül a budapesti központokat elkerülő, a vidéki árumozgatást támogató déli körvasút projekt, ambicionálják a vasúti áruforgalom kelet-nyugati irányú átjárhatóságát biztosító V0-s tervet, mindezek mellett megpróbálják tehermentesíteni azt a 130 ezer kilométernyi közúthálózatot, amelynek felújítása a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz – mutatott rá.
Az államtitkár Kaposvárról szólva megjegyezte, hogy a városvezetés fejlesztési tervei sokszor megelőzik a korukat. Utalt arra, ilyen volt a sűrítettgáz-üzemű helyi járatú autóbuszok beszerzése 2015-ben, ilyen ma a teljes autóbuszflotta lecserélése elektromos járművekre. Bár ezek a projektek nem olcsók, irányt mutatnak és párhuzamba állíthatók a kormányzat politikájával, amelynek az a törekvése, hogy az emberek Budapesten kívül is megfelelő életminőségben éljenek, ugyanolyan lehetőségeket nyújtsanak számukra, mint a fővárosban vagy az agglomerációjában élőknek – közölte
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere beszámolt arról, hogy a támogatási szerződésnek köszönhetően a város a már használatban lévő két elektromos autóbusza mellé 11 csuklós, 23 szóló, 6 midi, és 2 önvezető buszt vásárol, valamint 30 elektromos töltőt, 20 korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót épít, valamint elektronikus jegyrendszert vezet be. Az autóbuszok közül 15 már idén júniusban megérkezik, a flotta jövő tavaszra lesz teljes, ezzel Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár – emelte ki.
A településvezető kitért arra, hogy terveik szerint Kaposvár fenntartható modellváros lesz, modell a magyar és a hasonló gondokkal küzdő európai településeknek is, ennek alapja az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés. A több mint 10 évvel ezelőtt vásárolt, sűrítettgáz-üzemű buszokat felváltó új járműflottával csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, és nő a szolgáltatás színvonala a járatok sűrítésével, és azzal, hogy a midibuszok olyan utcákba is eljutnak, ahová a régebbi járművek nem tudtak – hangsúlyozta a polgármester.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
