Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ingyenesen letölthető a MaReSz fenntartható rendezvényszervezési útmutatója

Megjelent a fenntartható rendezvényszervezési útmutató.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók (MaReSz) Szövetségének fenntartható rendezvényszervezési útmutatója, amely a rendezvényágazat bármely szereplőjének átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság (ESG) elveinek megismeréséhez és a legjobb gyakorlatok elsajátításához – írja az alternativenergia.hu. A széles szakmai együttműködéssel és számos szakértő bevonásával készült hiánypótló ismeretanyagot a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem szakértői lektorálták, az díjmentesen letölthető a szövetség honlapjáról, regisztrációt követően. A MaReSZ útmutató elkészítését megelőző kutatás rámutatott arra, hogy a szektorban tevékenykedők többsége még mindig a környezetvédelemmel azonosítja a fenntarthatóságot, és nem ismer semmilyen fenntarthatósági minősítési rendszert.

Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára a közleményben kiemelte: Magyarországon eddig nem készült a mostanihoz hasonló olyan átfogó rendezvényszakmai anyag, amely bemutatja az ESG-keretrendszer mindhárom pillérét, és segíti a rendezvényszervezőket a jogszabályi környezetben, valamint a vonatkozó szabványok és tanúsítványok közötti eligazodásban. A szövetség által jegyzett Fenntartható rendezvényszervezési útmutató komplex módon közelíti meg a fenntarthatóság kérdését, és hozzájárul az ESG-alapú gondolkodásmód elterjesztéséhez a rendezvényszektorban.

A MaReSz útmutató elméleti részében röviden bemutatják a rendezvényágazatban is releváns fogalmakat, nemzetközi és hazai irányelveket, jogszabályokat, valamint a legfontosabb szabványokat és tanúsítványokat azzal a céllal, hogy segítsék a rendezvényágazatban működő cégek eligazodását a vállalati fenntarthatóság témakörében. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és a magyar ESG törvény összefüggéseit az ágazatban működő vállalkozások szemszögéből ismertetik. Külön kitérnek azokra a támogatási eszközökre, amelyeket a kkv-k számára biztosít a kormány az ESG-megfelelésre való felkészüléshez.

Advertisement

A Nemzetközi és nemzeti fenntarthatósági szabványok és tanúsítványok a rendezvényszervezésben című fejezetben olyan szabványokkal és tanúsítványokkal foglalkozik a dokumentum, amelyek relevánsak a hazai rendezvényszakmában is. Kiemelten ismertetik a Fenntartható Turizmus Világtanács (Global Sustainable Tourism Council, GSTC) által a szektorra kidolgozott fenntarthatósági szabványrendszert, melynek hivatalos magyar verzióját – a GSTC partnereként – a MaReSz készítette el. Az útmutató gyakorlati részében számos példa és jó gyakorlat is segíti az ágazat szereplőit a fenntartható rendezvényszervezéshez vezető úton. A dokumentum a rendezvényszervezés minden lépésénél a megelőzésre helyezi a hangsúlyt a kárenyhítéssel szemben, és mindkettőre számos példát hoz az anyaghasználat, vendéglátás, közlekedés, ajándékok és az energiafelhasználás területén is, emellett lépésről lépésre mutatja be a rendezvény karbonlábnyomának mérését is.

Egy fenntarthatósági szemléletű közösség építése céljából közzétették a MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési kódexét is, melyhez bárki csatlakozhat, aki vállalja, hogy rendezvényszervezéssel összefüggő tevékenységét a MaReSz útmutatója és a Kódexben foglaltak figyelembevételével végzi. A csatlakozás és a kódex-logó használata nem minősítést, hanem szakmai elkötelezettséget jelent az aláíró számára. A MaReSz több mint 30 éve fogja össze a rendezvényszakmát, mintegy 170 tagszervezete felöleli az üzleti rendezvényszervezés teljes spektrumát, hét tagozata működik.

Advertisement

Zöldinfó

Vízhiány és rekordalacsony Duna: szemléletváltást sürgetnek a magyar vízgazdálkodásban

Új vízgazdálkodást sürget a szakember a változó klímában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, a víz elvezetése helyett annak megtartására épülő, a helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodásra és szemléletváltásra van szükség Magyarországon a klímaváltozás miatt – hangsúlyozta Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos hang című podcastjének új adásában – írja az alternativenergia.hu. A szakember rámutatott: az idei nyári hőhullámok és a Duna rekordalacsony vízállása Magyarországon egyértelműen jelzik a klímaváltozás hatásait. Timár Gábor szerint az extrém kisvíz a folyó felső vízgyűjtő területén tapasztalható tartós hőség és csapadékhiány következménye, ugyanakkor a másik véglet sem tűnt el, továbbra is érkezhetnek nagy árhullámok, ahogy azt a 2024-es árvíz is megmutatta. Timár Gábor kifejtette: a dunai hajózást és a Paksi Atomerőmű hűtési rendszerét is egy korábbi, másfajta vízjáráshoz alakították ki. A jövőben az eddig megszokottnál gyakoribb és tartósabb kisvizekkel kell számolni, ezért Paks esetében hosszabb távon indokolt lenne hűtést kevésbé függővé tenni a Duna pillanatnyi vízhozamától.

A geofizikus szerint az Alföldön is szemléletváltásra van szükség. A 19–20. századi vízgazdálkodás célja az árvizek és belvizek gyors elvezetése volt, a melegebbé és szárazabbá váló éghajlaton azonban ez a rendszer éppen azt a vizet vezeti el, amelyre később szükség lenne. A tartós kiszáradás már a légkört is megváltoztatja: a száraz, felmelegedett levegőben a csapadék egy része elpárolog, mielőtt elérné a felszínt. A felszínközeli nedvesség hiánya pedig a zivatarok fennmaradását is nehezíti. 2022-ben még nagyjából a Duna térségében gyengültek el az Alföld felé tartó zivatarok, idén azonban már a Dunántúl középső részén is előfordult, hogy feloszlottak – magyarázta a szakember.

Timár Gábor tévesnek nevezte azt a magyarázatot, amely a csapadékhiányt a jégkármérséklő rendszer működésének tulajdonítja. A szakember szerint sokkal alapvetőbb folyamatról van szó: a kiszáradt táj egyre kevésbé képes vizet visszajuttatni a légkörbe. Timár Gábor úgy vélte, a megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy az aszály idején megpróbálják öntözővízzel pótolni a hiányt. A tájat kell ismét nedvesebbé tenni. Ha a növények gyökérzónájában rendelkezésre áll a víz, párologtatni tudnak, ezzel hűtik és nedvesítik a felszín közeli levegőt. Ezen keresztül meg lehet kísérelni annak a természetes körforgásnak a helyreállítását is, amely kedvezőbb feltételeket teremt a csapadék számára.

Advertisement

A szakértő kiemelte: a megoldást nem az aszály idején alkalmazott öntözés kiterjesztése vagy néhány hatalmas felszíni tározó jelenti, mivel a szükséges vízmennyiség meghaladja ezek kapacitását. A vizet magában a tájban, leginkább a talajvízbe juttatva kell tárolni. A cél tehát az lenne, hogy akkor fogjuk meg a vizet, amikor rendelkezésre áll – hangsúlyozta Timár Gábor.

A szakember szerint a Tiszán érkező nagyobb vízhozamok egy részét ki kellene vezetni a tájba, a meglévő csatornahálózatot pedig nemcsak a belvíz elvezetésére, hanem ellenkező irányban, vízpótlásra is lehetne használni. Az alacsonyan fekvő területeken a vizet hagyni kellene beszivárogni a talajba, ahol hónapokkal később is segíthetné a növényzet vízellátását.

Advertisement

Ez azonban nem jelentheti azt, hogy mindenütt ugyanazt kell csinálni. A szakember egy sokkal kifinomultabb, a helyi adottságokra épülő vízgazdálkodást sürget. Meg kell ismerni, hol érdemes vizet kivezetni, milyen talajokon tud az valóban beszivárogni, hol emeli kedvezően a talajvíz szintjét, és hol okozhatna például szikesedést. Más megoldásra lehet szükség egyik és másik tájegységen, sőt akár egymáshoz közeli területeken is – magyarázta.

A professzor szerint a folyók mentén is többféle helyi beavatkozásra van szükség: a Tiszán egyes helyeken szélesebb teret lehetne adni az árvíznek, a töltéseket távolabb vinni a folyóktól, hosszabb távon pedig akár a korábbi kanyarulatok egy részének helyreállítása is segíthetne lassítani a víz lefolyását és a meder bevágódását. Máshol pedig kisebb műtárgyak, zsilipek és vízkivezetések alkalmazása indokolt. “Nem egyetlen nagy beruházás oldaná meg tehát a problémát, hanem sok, egymáshoz kapcsolódó helyi beavatkozás” – hangsúlyozta a szakember, aki a technikai megoldások mellett a szabályok átírását is sürgette.

Advertisement

Javaslata szerint a mezőgazdasági támogatási rendszert hozzá kellene igazítani ahhoz, hogy a gyenge termőképességű területeken gazdaságilag is megérje vizet visszatartani, amely akár új művelési kategóriaként is megjelenhetne. A változáshoz emellett szükség lenne egy olyan erős tudományos háttérintézményre, amely összegyűjti a különböző vízvisszatartási kísérletek tapasztalatait, modellezi az eredményeket, és segít eldönteni, hogy a következő évben hol és hogyan érdemes beavatkozni.

Timár Gábor zárásként elmondta: a feladat léptéke a 19. századi nagy folyószabályozásokéhoz mérhető, ám most a korábbi vízelvezetéssel ellentétben a víz megtartását kell elsajátítani.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák