Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ingyenesen letölthető a MaReSz fenntartható rendezvényszervezési útmutatója

Megjelent a fenntartható rendezvényszervezési útmutató.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók (MaReSz) Szövetségének fenntartható rendezvényszervezési útmutatója, amely a rendezvényágazat bármely szereplőjének átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság (ESG) elveinek megismeréséhez és a legjobb gyakorlatok elsajátításához – írja az alternativenergia.hu. A széles szakmai együttműködéssel és számos szakértő bevonásával készült hiánypótló ismeretanyagot a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem szakértői lektorálták, az díjmentesen letölthető a szövetség honlapjáról, regisztrációt követően. A MaReSZ útmutató elkészítését megelőző kutatás rámutatott arra, hogy a szektorban tevékenykedők többsége még mindig a környezetvédelemmel azonosítja a fenntarthatóságot, és nem ismer semmilyen fenntarthatósági minősítési rendszert.

Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára a közleményben kiemelte: Magyarországon eddig nem készült a mostanihoz hasonló olyan átfogó rendezvényszakmai anyag, amely bemutatja az ESG-keretrendszer mindhárom pillérét, és segíti a rendezvényszervezőket a jogszabályi környezetben, valamint a vonatkozó szabványok és tanúsítványok közötti eligazodásban. A szövetség által jegyzett Fenntartható rendezvényszervezési útmutató komplex módon közelíti meg a fenntarthatóság kérdését, és hozzájárul az ESG-alapú gondolkodásmód elterjesztéséhez a rendezvényszektorban.

A MaReSz útmutató elméleti részében röviden bemutatják a rendezvényágazatban is releváns fogalmakat, nemzetközi és hazai irányelveket, jogszabályokat, valamint a legfontosabb szabványokat és tanúsítványokat azzal a céllal, hogy segítsék a rendezvényágazatban működő cégek eligazodását a vállalati fenntarthatóság témakörében. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és a magyar ESG törvény összefüggéseit az ágazatban működő vállalkozások szemszögéből ismertetik. Külön kitérnek azokra a támogatási eszközökre, amelyeket a kkv-k számára biztosít a kormány az ESG-megfelelésre való felkészüléshez.

Advertisement

A Nemzetközi és nemzeti fenntarthatósági szabványok és tanúsítványok a rendezvényszervezésben című fejezetben olyan szabványokkal és tanúsítványokkal foglalkozik a dokumentum, amelyek relevánsak a hazai rendezvényszakmában is. Kiemelten ismertetik a Fenntartható Turizmus Világtanács (Global Sustainable Tourism Council, GSTC) által a szektorra kidolgozott fenntarthatósági szabványrendszert, melynek hivatalos magyar verzióját – a GSTC partnereként – a MaReSz készítette el. Az útmutató gyakorlati részében számos példa és jó gyakorlat is segíti az ágazat szereplőit a fenntartható rendezvényszervezéshez vezető úton. A dokumentum a rendezvényszervezés minden lépésénél a megelőzésre helyezi a hangsúlyt a kárenyhítéssel szemben, és mindkettőre számos példát hoz az anyaghasználat, vendéglátás, közlekedés, ajándékok és az energiafelhasználás területén is, emellett lépésről lépésre mutatja be a rendezvény karbonlábnyomának mérését is.

Egy fenntarthatósági szemléletű közösség építése céljából közzétették a MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési kódexét is, melyhez bárki csatlakozhat, aki vállalja, hogy rendezvényszervezéssel összefüggő tevékenységét a MaReSz útmutatója és a Kódexben foglaltak figyelembevételével végzi. A csatlakozás és a kódex-logó használata nem minősítést, hanem szakmai elkötelezettséget jelent az aláíró számára. A MaReSz több mint 30 éve fogja össze a rendezvényszakmát, mintegy 170 tagszervezete felöleli az üzleti rendezvényszervezés teljes spektrumát, hét tagozata működik.

Advertisement

Zöldinfó

A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása

A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.

Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.

Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.

Advertisement

Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.

“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák