Zöld Energia
Természetalapú napelemberuházások pénzügyi modelljei a BioSolar projektben
Hogyan lehet még zöldebb a napelemekre költött pénz?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a nemrég indult BioSolar projekt pénzügyi munkacsomagját, amely azt vizsgálja, miként lehet a napelem-beruházásokat olyan természetpozitív megoldásokká alakítani, hogy az ökoszisztémák helyreállítását is segítsék, és tiszta energiát is termeljenek – írja az alternativenergia.hu. A Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja a Biosolar projekt pénzügyi vezetőjeként azt tűzte ki célul, hogy a napelemparkokba irányuló befektetésekkel mérhető biodiverzitási előnyöket is létre lehessen hozni. Ennek részeként a kutatók
- feltárják, hogyan lehet beépíteni a biodiverzitási kockázatokat és lehetőségeket a napelem-beruházások pénzügyi értékelésébe,
- pénzügyi iránymutatásokat dolgoznak ki ahhoz, hogy miként lehet a napelemparkokat úgy kialakítani, hogy azok támogassák a biodiverzitást,
- vizsgálják, milyen biodiverzitási kreditek és fizetési rendszerek ösztönzik a leginkább a napelemfejlesztőket és befektetőket.
- elemzik a „zöldmosás” kockázatait, hogy az alkalmazott pénzügyi eszközök hitelesek maradjanak és megfeleljenek az EU fenntartható finanszírozási szabályozásainak.
A nemzetközi konzorciumban spanyol, portugál, lengyel, kanadai, szlovén, izlandi, svéd és magyar egyetemek és partnerek vesznek részt. A projektben változatos szakterületeket képviselnek a kutatók az ökológiától és a környezeti szociológiától kezdve a megújuló energián és tájgazdálkodáson keresztül a közgazdaságtanig, pénzügyig. Többek között olyan napelempark-megoldások kidolgozására törekednek, ahol a megvalósításnál és üzemeltetésnél kifejezetten figyelembe veszik a biodiverzitás megőrzési módjait, és lehetőséget kínálnak arra, hogy a felhasznált gyep- és termőterületek a helyi flóra és fauna menedékeként szolgáljanak.
A kezdeményezést közösen finanszírozza a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Biodiversa+, az Európai Biodiverzitás Partnerség. A 2025 áprilisától 2028 márciusáig tartó projekt összköltségvetése 1,7 millió euró, amelyből 250 ezer eurót ítéltek oda a Corvinusnak. „A BioSolar megmutatja, hogy a biodiverzitás és a pénzügyek nem egymással szemben álló fogalmak”, mert az energiaváltás finanszírozása együtt járhat az ökoszisztémák helyreállításával is – mondta Dr. Naffa Helena, az SFRC vezetője. Hozzátette: „Ha olyan pénzügyi eszközöket tervezünk, amelyek jutalmazzák a természetpozitív napelemparkokat, akkor a gyakorlatban is bizonyíthatjuk ezt az összefüggést.”
A kutatás biodiverzitás-finanszírozási eredményei várhatóan új szempontokat adnak majd az uniós szakpolitikák és a befektetési gyakorlatok formálásához, valamint utat mutatnak ahhoz, hogyan érdemes beruházni a természetpozitív energiarendszerekbe. Az eredmények segítik elterjeszteni a természetalapú megoldásokat Európában a döntéshozók, befektetők és fejlesztők között. A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja multidiszciplináris kutatásokat végez a pénzügyek, a fenntarthatóság és a befektetések határterületein. Kiemelt fókusza a természetpozitív finanszírozás: olyan eszközöket és stratégiákat dolgoz ki, amelyek a pénzügyi rendszert a biodiverzitás megőrzésével és a klímaállósággal hangolják össze.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
