Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement

Zöldinfó

Hóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon

Áramkimaradást okozott a havazás Moszkva környékén és más orosz régiókban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt fél évszázad legnagyobb április végi havazása ideiglenes áramkimaradásokat okozott a moszkvai régió déli és keleti részén, valamint Oroszország középső régióiban – közölte az alternativenergia.hu. A hétfői heves havazás, a kidőlt fák okozta villamosvezeték-szakadások a moszkvai, a leningrádi, a pszkovi, a tveri, a tulai, a kalugai és a rjazanyi régióban okoztak károkat az elektromos hálózatban. Kedd reggelre a Roszszetyi 753 brigádot 2200 fővel és 832 műszaki eszközt vezényelt ki az áramellátás helyreállítására. Tavaly május elején egy havazással és erős széllel járó ciklon az utóbbi évtizedek legnagyobb áramkimaradásait okozta Moszkva környékén, elsősorban a régió északnyugati részén. Akkor 760 település maradt áramszolgáltatás nélkül, és 4400 ezer alállomás áramellátása szűnt meg.

Az Izvesztyija című lap szerint a fagyok és az ítéletidő miatt el kell halasztani a vetést Oroszországban, ami terméskiesés kockázatával jár. Egyes régiókban a rendkívül sok csapadék miatt felázott a talaj, emiatt a vetés előtti előkészítése több mint kéthetes késésben van. A lap szerint különösen kedvezőtlen időjárási helyzet alakul ki a Központi, a Volga-menti és részben a Déli szövetségi körzetben. “Az utolsó hasonló tavasz, amikor ilyen kedvezőtlen körülmények voltak, és áprilisban havazott, 1987-ben volt. Jelenleg szinte minden régióban nehézségek vannak Közép-Oroszországban, sőt a Volga-vidéken is” – nyilatkozott Nyikita Tokmakov voronyezsi gazda a lapnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák