Zöldinfó
Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon
Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.
A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.
Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.
Zöldinfó
Szokatlanul csapadékos tél töltötte fel Spanyolország víztározóit
Spanyolországban 47 éve nem volt olyan csapadékos az év első két hónapja mint idén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rubén del Campo szóvivő elmondta: a decembertől februárig tartó meteorológiai tél során az átlagosnál mintegy 70 százalékkal több csapadék hullott, amelynek köszönhetően az ország víztározói rekordszintet értek el, véget vetve az egyes térségeket, például az andalúziai Guadalquivir-medencét évek óta sújtó tartós aszálynak – írja az alternativenergia.hu. A dél-európai országot egymást követően 11 nagy kiterjedésű vihar érte el a télen, “átlagosan négy-öt naponta egy”, és ezek rendkívül szokatlan intenzitású csapadékot eredményeztek. Példaként említette február 4-ét, amikor a Leonardo névre keresztelt vihar következtében a Cádiz közelében található Grazalema városban 24 óra alatt négyzetméterenként közel 600 liter eső hullott le.
A szóvivő a klímaváltozással indokolta a heves esőzéssel járó viharokat, mivel a megszokottnál melegebb hőmérséklet felmelegíti az óceánt, amelyből több víz párolog el, a szintén felmelegedett légkör pedig több vízgőzt tart vissza, a csapadék ezért bőségesebbé válik. Hozzátette: az enyhe tél előfordulása ma már egyáltalán nem ritka, az elmúlt nyolc évben folyamatosan átlag felett volt a téli hőmérséklet. “2017-2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy hideg telet találjunk” – jegyezte meg. Rubén del Campo beszélt arról is, hogy ezen a télen elmaradtak a hideghullámok is, míg az elmúlt öt télen csupán négy ilyen időszak fordult elő, amelyek összesen 14 napot öleltek fel. Ezzel szemben öt év alatt 15 hőhullámot figyeltek meg nyaranta, ezek összesített időtartama 133 nap volt.
A spanyol meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az enyhe telet várhatóan a szokásosnál melegebb tavasz követi ebben az évben az Ibériai-félszigeten.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
