Zöldinfó
Tíz új hársfa Szentpéterfán: folytatódik a magyar falvak zöldítése
Hetvenezer fát ültettek el eddig a településfásítási program keretében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az országos településfásítási program keretében az elmúlt öt évben csaknem 70 ezer fát ültettek el 2119 magyarországi településen – közölte az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Vas vármegyei Szentpéterfán, ahol a helyi horvát-magyar általános iskolában a a program őszi ültetési időszakának zárórendezvényén beszédet mondott, majd a településen hársfát ültetett. Zambó Péter azt mondta: idén duplájára emelték az igényelhető fák mennyiségét és az ahhoz tartozó pénzügyi keretet, így a program során szeptember óta 8400 fát ültettek el országszerte, ebből 400-at Vas vármegyében – írja az alternativenergia.hu. Hozzáfűzte: a tervek szerint jövő tavasszal újabb 300 településen több mint 7000 fát ültetnek, és az a cél, hogy 2026 végére az összes mennyiség elérje a 100 ezer darabot. “Ez nemcsak statisztika, hanem egyértelmű jele annak, hogy Magyarország fával borított területeinek növekedése kézzel fogható valóság, és ami ennél is fontosabb, mindez nemcsak az erdészeti szakma, hanem a települések, a helyi közösségek és az oktatási intézmények közös munkájának eredménye” – mondta.
Hangsúlyozta: az 1,1 millió hektár erdő, amelyet a 21 állami erdőgazdaság kezel “az ország tüdője, hűtője, víz megtartó rendszere, közösségi tere, rekreációs lehetősége, klímavédelmi eszköze”. Az államtitkár szólt arról is, hogy a fenntarthatósági szemlélet elterjesztése érdekében az Agrárminisztérium számos környezeti nevelési programot is támogat, ezek közül kiemelkedő az Országos Erdészeti Egyesület által lebonyolított “Iskolában az erdő program”, amelynek során két év alatt 114 ezer gyermek számára tartanak foglalkozásokat az állami erdészetek erdőpedagógusai. Zambó Péter úgy fogalmazott: “az erdők jövője azon múlik, hogy tudunk-e olyan szakmai és társadalmi szövetséget létrehozni, amely képes a természet érdekeit a közösségek, a gazdaság és a következő generációk érdekeivel összhangba hozni.”
Gáspár Mónika, a csaknem ezer lelkes, többségében horvát nemzetiség által lakott Szentpéterfa polgármestere elmondta: a község képviselőtestülete tudatosan készült arra, hogy részt vehessenek a településfásítási program pályázatán, több mint negyven fa elültetésére alkalmas helyet írtak össze a faluban. A fásítási programban most tíz hársfával gazdagodott a község, amelyek közül kilencet már korábban elültettek, egyet pedig most szerdán ünnepélyes keretek között helyeztek a földbe.
Zöldinfó
Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák
A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.
Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.
Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.
Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
