Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tíz új hársfa Szentpéterfán: folytatódik a magyar falvak zöldítése

Hetvenezer fát ültettek el eddig a településfásítási program keretében.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az országos településfásítási program keretében az elmúlt öt évben csaknem 70 ezer fát ültettek el 2119 magyarországi településen – közölte az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Vas vármegyei Szentpéterfán, ahol a helyi horvát-magyar általános iskolában a a program őszi ültetési időszakának zárórendezvényén beszédet mondott, majd a településen hársfát ültetett. Zambó Péter azt mondta: idén duplájára emelték az igényelhető fák mennyiségét és az ahhoz tartozó pénzügyi keretet, így a program során szeptember óta 8400 fát ültettek el országszerte, ebből 400-at Vas vármegyében – írja az alternativenergia.hu. Hozzáfűzte: a tervek szerint jövő tavasszal újabb 300 településen több mint 7000 fát ültetnek, és az a cél, hogy 2026 végére az összes mennyiség elérje a 100 ezer darabot. “Ez nemcsak statisztika, hanem egyértelmű jele annak, hogy Magyarország fával borított területeinek növekedése kézzel fogható valóság, és ami ennél is fontosabb, mindez nemcsak az erdészeti szakma, hanem a települések, a helyi közösségek és az oktatási intézmények közös munkájának eredménye” – mondta.

Hangsúlyozta: az 1,1 millió hektár erdő, amelyet a 21 állami erdőgazdaság kezel “az ország tüdője, hűtője, víz megtartó rendszere, közösségi tere, rekreációs lehetősége, klímavédelmi eszköze”. Az államtitkár szólt arról is, hogy a fenntarthatósági szemlélet elterjesztése érdekében az Agrárminisztérium számos környezeti nevelési programot is támogat, ezek közül kiemelkedő az Országos Erdészeti Egyesület által lebonyolított “Iskolában az erdő program”, amelynek során két év alatt 114 ezer gyermek számára tartanak foglalkozásokat az állami erdészetek erdőpedagógusai. Zambó Péter úgy fogalmazott: “az erdők jövője azon múlik, hogy tudunk-e olyan szakmai és társadalmi szövetséget létrehozni, amely képes a természet érdekeit a közösségek, a gazdaság és a következő generációk érdekeivel összhangba hozni.”

Gáspár Mónika, a csaknem ezer lelkes, többségében horvát nemzetiség által lakott Szentpéterfa polgármestere elmondta: a község képviselőtestülete tudatosan készült arra, hogy részt vehessenek a településfásítási program pályázatán, több mint negyven fa elültetésére alkalmas helyet írtak össze a faluban. A fásítási programban most tíz hársfával gazdagodott a község, amelyek közül kilencet már korábban elültettek, egyet pedig most szerdán ünnepélyes keretek között helyeztek a földbe.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák