Zöldinfó
Erdők, klímavédelem, szemléletformálás: átfogó zöldfordulat az agrártárcánál
Teremtett világunk egyik legnagyobb szépsége a téli erdő, az állami erdők ilyenkor mindenki számára nyitottak, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az állami erdészeti társaságok az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztése mellett, évente 4-5 milliárd forintot fordítanak a rekreációs infrastruktúra működtetésére saját költségvetésükből – írja az alternativenergia.hu a tárcavezető által nyilatkozottakat. Hangsúlyozta: “erdeink jelentősen hozzájárulnak klímavédelmi céljaink eléréséhez is. 2019 óta már csaknem 200 millió új fát ültettünk el országszerte. Magyarország erdőterülete az elmúlt száz év alatt megduplázódott, ami a magyar gazdák és az erdészek összefogásának eredménye”. Mint mondta, a Településfásítási Program “a rendszerváltás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés”, amelynek keretében 2026 végére már a százezredik fát is elültették. A miniszter kiemelte: a gyermekek szemléletformálása is kiemelten fontos célkitűzés, az iskolákban zajló Erdő Program mára a legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezéssé vált. A program erdőpedagógiai foglalkozásain már 114 ezer gyermek vett részt országszerte – tette hozzá.
Nagy István videójában szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika stratégiai terv keretében a kormány a korábbihoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. “Minden elültetett fa egy újabb lépés egy egészségesebb jövő felé! Nem állunk meg, jövőre is folytatjuk” – hangoztatta. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a szakszerű erdőkezelésnek és a környezeti edukációnak kiemelt szerepe van abban, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez. Ismertetésük szerint az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettek el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe.
Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – írták. Közleményük szerint az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron, ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.
A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája – emelte ki a tárca. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültettek el országszerte a vidéki településeken – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszert: kamarai biztos vizsgálja a költségeket
A működési feltételek változása miatt módosult a jégkármérséklő rendszer költségbecslése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A működési feltételek folyamatos változása miatt módosult jelentős mértékben a jégkármérséklő rendszer idei költségbecslése – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel. A szervezet elsősorban a hatóanyagköltségek alakulásával magyarázta, hogy a novemberben készített költségvetés és az előző hónapban aktualizált számítás között 600 millió forint az eltérés – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Ebből ugyanis 390 millió forint a tervezettnél alacsonyabb hatóanyagköltség, vagyis ennyivel csökkent az ezüst és az aceton ára. Emellett az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére a jövő tavaszi indításhoz szükséges hatóanyag-szükséglet kikerült a pénzügyi tervből – írták. A közlemény szerint figyelembe kell venni a költségek számításakor az energia- és gyártási költségeket, továbbá a személyi jellegű kifizetéseket is, amelyek 100 millió forinttal csökkentették a költségeket. A NAK ezt azzal magyarázta, hogy az újabb költségbecslés csökkenő foglalkoztatással számol, több térségben ugyanis egyre nehezebb generátorkezelőt találni a fenyegetések és atrocitások miatt. Az időjárásnak szintén volt szerepe a költségek csökkenésében, mert a becsültnél kevesebb jégveszélyes zivatar alakult ki, így ritkábban kellett a rendszert bekapcsolni – olvasható a közleményben.
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfőn a közösségi oldalán jelentette be, hogy kamarai biztost neveznek ki a NAK átalakításához. Feladata lesz többek között kideríteni, miért került 2,5 milliárd forintba a rendszer működtetése, ha ugyanazt a szolgáltatási tartalmat most 1,9 milliárd forintért vállalta a kamara – tette hozzá Bóna Szabolcs. A NAK az állam megbízásából közfeladatként, a kormányzat által erre biztosított forrásból üzemelteti a jégkármérséklő rendszert, a szakmai felügyeletet az agrár szaktárca látja el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
