Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A globális felmelegedés már 1,4 Celsius-foknál tart

2025 volt a harmadik legmelegebb év.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A feljegyzések kezdete óta 2025 volt a harmadik legmelegebb év globálisan, mindössze 0,01 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint 2023, és 0,13 Celsius fokkal volt hűvösebb, mint az eddig legmelegebb év, 2024 – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S) szerdán. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A szerdán közzétett adatok szerint az elmúlt 11 év volt az egymást követő 11 legmelegebb év. Közöttük az elmúlt három év – 2023, 2024 és 2025 – globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti iparosodás előtti szintet. Ez az első alkalom, hogy egy hároméves időszak hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius fokos határértéket. Világszinten a szárazföldi területek levegőhőmérséklete a második legmelegebb volt tavaly, míg az Antarktiszon a feljegyzett legmelegebb éves hőmérsékletet, az Északi-sarkvidéken pedig a második legmelegebbet mérték. A globális felszíni levegőhőmérséklet 2025-ben 1,47 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, szemben 2024 1,60 Celsius-fokos értékével. A hosszú távú globális felmelegedés jelenlegi szintje becslések szerint körülbelül 1,4 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szintnél.

A jelenlegi felmelegedési ütem alapján a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos hosszú távú globális felmelegedési határérték az évtized végére elérhető lehet, azaz több mint egy évtizeddel korábban, mint ahogy azt a megállapodás aláírásakor mért felmelegedési ütem alapján előre jelezték – tették hozzá. Az elmúlt három év melegrekordjait az uniós szolgálat egyebek mellett az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódásával és a globális tengerfelszín hőmérsékletének kivételesen magas szintjével magyarázta. 2025-ben a világ szárazföldi területének felén éves átlagban 32 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletet mértek, ami a száraz és gyakran szeles időjárással együtt erdőtüzeket eredményezett. A légszennyező anyagokat kibocsátó erdőtüzek káros hatással voltak az emberi egészségre mind helyi, mind globális szinten – írták.

A globális átlaghőmérséklet 2025-ben 14,97 Celsius-fok volt, ami 0,59 Celsius-fok magasabb az 1991-2020-as átlagnál, és 0,13 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2024-ben, a valaha mért legmelegebb évben. A szárazföldi területek feletti levegő hőmérséklete a második legmelegebb volt tavaly, 0,20 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2024-ben, és 0,01 Celsius-fokkal magasabb, mint 2023-ban. A globális tengerfelszín hőmérséklete 20,73 Celsius-fok volt, ami a harmadik legmelegebb 2024 és 2023 után. 2025 januárja volt globálisan a valaha mért legmelegebb január. Március, április és május egyaránt a második legmelegebb hónapok voltak az évszakban. Az év minden hónapja, február és december kivételével, melegebb volt, mint a 2023 előtti bármely év azonos hónapja. Európát tekintve az uniós szolgálat közölte: 2025-ben az átlagos hőmérséklet 10,41 Celsius-fok volt, ami 1,17 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as referenciaidőszak átlagánál, és 0,30 Celsius-fokkal alacsonyabb a legmelegebb 2024-es évnél.

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák