Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ritkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon

Tavaly mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a magyarországi mezőkből, a kétezres években ez a legmagasabb mutató.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Földgázból 2 milliárd köbmétert közelítő mennyiséget emeltek ki, ezt meghaladó termelés legutóbb 2013-ban volt – közölte az alternativenergia.hu. A kormány a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban igyekszik belföldön elérhető energiahordozókkal megoldani. A további előrelépés érdekében a múlt évben eredményesen lezárt szénhidrogén-bányászati koncessziós pályázatokat újabbak követik majd 2026 elején – jelezték. A magyarországi lelőhelyeken kitermelt kőolaj mennyisége tavaly is nőtt, a 2021-es szinthez képest több mint negyedmillió tonnával. A látványos teljesítménybővülést jól jelzi, hogy 2025 hat hónapjában is meghaladta a százezer tonnát a kitermelés, amire az előző évben egyszer sem volt példa – írták. A belföldi mezők tavaly kis híján 2 milliárd köbméter földgázt adtak, ez az éves országos felhasználás több mint ötöde. A fosszilis energiahordozók magyarországi kitermelésének szinten tartása, fokozása érdekében az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után írt ki újra bányászati koncessziós pályázatokat. A sikeresen jelentkezők hat területre nyertek el húsz évre szóló jogosultságokat szénhidrogének kutatására és kitermelésére. A tárca a kedvező tapasztalatok birtokában hamarosan újabb koncessziókat hirdet meg – áll a közleményben.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az importkitettség csökkentése érdekében az energiaigény minél nagyobb hányadát az országhatárokon belül elérhető forrásokból érdemes kiszolgálni. Az ásványkincsekkel való felelős gazdálkodáson túl a megújuló energiahordozók fokozott hasznosításában is jól halad Magyarország. Az óriási napenergia-kapacitások jóvoltából 2025-ben 20 százalékra csökkent a behozatal részesedése az áramforgalomban. A Jedlik Ányos Energetikai Programban egyebek mellett a nem időjárásfüggő biogázban és földhőben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását is minden eddiginél több támogatással ösztönözi a kormány – közölte.

A politikus felhívta a figyelmet az energiatárolási képesség javítására. Az Otthoni Energiatároló Programban és a vállalatokat támogató Jedlik-pályázaton összesen 150 milliárd forinttal segíti a kormány mintegy 800 megawattnyi új tároló telepítését, ezzel a jelenlegi kapacitás az ötszörösére nő – tette hozzá. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke hozzátette: a magyarországi szénhidrogén-kitermelés bővülése igazolja az elmúlt évek szisztematikus, a bányászatot segíteni akaró jogalkotás sikerességét. A 2025. évi kitermelési adatok önmagukban is impozánsak, emellett fontos kiemelni, hogy egyben az öt éven át tartó folyamatos növekedés csúcspontját is jelzik – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák