Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nem kell többé elveszni a papírmunkában: a lakossági energiatároló program beadása jóval egyszerűbb, mint sokan gondolják – véleményezte az alternativenergia.hu. Valójában néhány alapadat és egy villanyszámla elegendő a jelentkezéshez, a többit pedig az online rendszer automatikusan kezeli. Itt a segítség! Cikkünkben lépésről lépésre megosztjuk saját tapasztalatainkat, mire érdemes figyelni a pályázat beadásakor, és azt is, milyen szempontokat érdemes már előre átgondolni a napelem, az inverter és az energiatároló kiválasztásánál.

A lakossági energiatároló pályázat célja, hogy támogassa a háztartásokat az otthon megtermelt villamos energia hatékonyabb felhasználásában. A program keretében a napelemes rendszerrel rendelkező vagy azt tervező ingatlantulajdonosok támogatást igényelhetnek energiatároló (akkumulátoros) rendszerek telepítésére, amelyek lehetővé teszik a megtermelt energia későbbi felhasználását. Az energiatárolók hozzájárulnak az energiafüggetlenség növeléséhez, a hálózati terhelés csökkentéséhez és a háztartások rezsiköltségeinek optimalizálásához.

Sokszor hallani, hogy egy-egy ilyen pályázat beadása „pofonegyszerű”, aztán menet közben derül ki, hogy kell a társtulajdonos hozzájárulása, a gyermekek lakcímkártyájának másolata, a tulajdoni lap a helyrajzi szám miatt… A végére pedig teljes a káosz, és szinte borítékolható legalább egy hiánypótlás.

Most azonban más a helyzet! 

A valóságban tényleg mindössze nagyjából 2,5 oldalnyi űrlapot kell kitölteni, és csupán egyetlen dokumentumra lesz szükség a fiók mélyéről: egy villanyszámlára. A pályázati portál egy úgynevezett POD azonosítót kér. Ez egy egyedi, 33 karakterből álló kód, ami gyakorlatilag a telephely „személyi igazolványa”.

Hol találni pontosan? 

A villanyszámla első oldalán, „Mérési pont azonosító” néven szerepel. Aggodalomra semmi ok, ha sehol sem látja mellette a POD elnevezést, ez teljesen normális. Én sem kevés ideig keresgéltem az azonosítót, mire rátaláltam.

Emellett másra nem lesz szükség, mint a személyes adatokra, azonban amint ügyfélkapun keresztül bejelentkezünk, a rendszer ezeket automatikusan kitölti, így csupán ellenőrizni kell az adatokat. Meg kell adni továbbá az ingatlan tulajdoni hányadát, illetve ha van másik tulajdonosa az ingatlannak, akkor az ő adatait is rögzíteni kell. Ennél a résznél fontos odafigyelni, mert a rendszer nem százalékos formában kéri a tulajdonrészeket: ½ vagy ¼ arányban kell megadni, ellenkező esetben a beadást hibára visszadobja.

És ennyi! 

Ha ezeket az adatokat megadta és rákattintott a „Beküldés” gombra, nincs más teendője, mint várni márciusig, amikor elkezdik kihirdetni a nyertes pályázatokat.

Ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni!

Addig pedig érdemes végiggondolni, hogy ha még nincs napelem a házon akkor milyen típusú panelt érdemes választani, hiszen rengeteg féle közül lehet választani. 

Az inverter helyének kiválasztására is nagy hangsúlyt kell fektetni. Mindenképpen csapadéktól és nedvességtől védett helyre érdemes telepíteni. Bár sok inverter kültéri kivitelű (IP65 védettség), a hosszabb élettartam érdekében jobb, ha fedett vagy beltéri helyet kap. Az inverterek optimális működési hőmérséklete általában –10 és +40 °C között van, de a hatásfok magas hőmérsékleten csökken. Kerülni kell a tűző napot, nem ajánlott fűtetlen padlástérbe vagy kazánház közvetlen közelébe tenni, minél kiegyenlítettebb a hőmérséklet, annál jobb. 

És ha már az elhelyezésnél tartunk, akkor azt is ki kell találni, hogy magát az akkumulátort hova helyezzük. Ez esetben is igaz, hogy a megfelelő elhelyezés nemcsak a hatásfokot, hanem a biztonságot és az élettartamot is alapvetően befolyásolja. A legtöbb lakossági energiatárolót alapvetően beltéri elhelyezésre tervezik, még akkor is, ha a burkolatuk bizonyos mértékig időjárásálló. A hosszú távon biztonságos és megbízható működés érdekében leginkább olyan védett helyiségeket javasolnak a szakemberek, mint a garázs, a gépészeti helyiség vagy egy száraz, jól szellőző pince. Kerülni kell a nyitott, kültéri elhelyezést, a párás vagy vizes környezetet, valamint azt is, hogy az energiatároló közvetlenül lakóterek,  például hálószobák közelébe kerüljön. Az akkumulátorok, különösen a lítium-ion alapú energiatárolók, kifejezetten érzékenyek a környezeti hőmérsékletre. Ideális esetben +10 és +25 °C közötti tartományban üzemelnek, ahol a hatásfok és az élettartam is optimális. Tartósan magas hőmérséklet hatására az akkumulátor gyorsabban öregszik, míg fagyos környezetben csökken a rendelkezésre álló kapacitás, és jelentősen megnő a meghibásodás kockázata.

A lakossági energiatároló pályázat jó lehetőséget kínál arra, hogy a háztartások tudatosabban és hatékonyabban gazdálkodjanak a saját maguk által megtermelt energiával. Bár a pályázati folyamat elsőre bonyolultnak tűnhet, saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy némi előkészülettel gyorsan és gördülékenyen végigvihető. A sikeres beadás után pedig már valóban a jövőbe mutató döntések kerülnek előtérbe