Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
Zöldinfó
Országos ellenőrzés is megerősítette: megfelelő a budapesti ivóvíz minősége
Biztonságosan fogyasztható és egészséges a budapesti vezetékes ivóvíz, a csapvíz megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az alternativenergia.hu szerint a PFAS-vegyületekre (per- és polifluor-alkil anyagok) vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak. Felidézték: Magyarország 2023-ban vette át az ivóvizekben mérendő vegyületek mérésére és az adatok közzétételére vonatkozó uniós irányelvet, amely szerint 2026. január 12-étől kötelező mérni a szóban forgó anyagok koncentrációját az ivóvízben. A Fővárosi Vízművek már a szabályozás megjelenésekor megkezdte a felkészülést a kötelező vizsgálatokra. Társasági projekt keretében több víznyerő területen és fogyasztási ponton is ellenőrizték az úgynevezett örökszennyező anyagok jelenlétét. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetével közösen, tudományos módszerekkel végzett mérések a PFAS-vegyületek koncentrációját jóval az egészségügyi határérték alatt mutatták ki, több esetben a kimutatási határ közelében.
Közölték azt is, “ezzel párhuzamosan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos ellenőrzési programot indított, amely minden vízszolgáltató területére kiterjedt. A hatóság által validált eredmények megerősítették a Fővárosi Vízművek saját méréseit: a budapesti víznyerő és szolgáltatási területeken az érintett vegyületek koncentrációja az egészségügyi határérték 30 százaléka alatt van”. Kitértek arra, hogy a vízművek laboratóriuma jelentős műszaki fejlesztésekkel felkészült az uniós előírások szerinti rendszeres mérésekre, így a jövőben is biztosított a folyamatos ellenőrzés. A PFAS-anyagok egy több ezer vegyületből álló anyagcsoport, amelyet az 1950-es évektől alkalmaznak világszerte. Használják többek között víz- és zsírlepergető bevonatokban, tapadásmentes edényekben, egyes élelmiszer-csomagoló anyagokban, textíliákban, tűzoltó habokban és különféle ipari eljárások során.
Ezek az anyagok a környezetben rendkívül lassan bomlanak le, ezért gyakran “örökszennyezőknek” is nevezik őket. A gyártás, ipari felhasználás, hulladékkezelés vagy akár a hétköznapi termékhasználat során a talajba és a felszíni vizekbe kerülhetnek. Így jelenhetnek meg folyókban – például a Dunában – és a vízbázisok környezetében is. Fontos hangsúlyozni: a PFAS-vegyületek világszerte kimutathatók, az egészségügyi kockázatot azonban a koncentráció mértéke határozza meg. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján a budapesti vezetékes ivóvíz minősége megfelelő, a PFAS-vegyületek koncentrációja szempontjából is biztonságos. A rendszeres ellenőrzések, a társaság korszerű laborháttere és a parti szűrésű vízbázisok természetes védelme együttesen garantálja, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén az ivóvíz továbbra is egészséges és biztonsággal fogyasztható marad – áll a közleményben.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
