Zöldinfó
Fényes jövő előtt a sármelléki repülőtér, turisztikai és logisztikai ugrás a Balatonnál
Megújult a kifutópálya és a gurulóút, bővült az utasterminál és új irányítótorony is épült Sármelléken, a Hévíz-Balaton Airporton.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a fejlesztés első üteme nemcsak Hévíz-Keszthely térségének, hanem az egész Balaton-régiónak jelentős előrelépés. Ezen felül a repülőtér működése a zalaegerszegi gazdasági beruházásokhoz is szorosan kapcsolódik – ismertette az alternativenergia.hu. A hárommilliárd forintból megvalósított sármelléki beruházás révén bővült a repülőtér kapacitása, így egyszerre 400 utast tud fogadni a schengeni övezeten belülről és azon kívülről – jelezte az államtitkár. Hozzátette, hogy a kormány célja a hévízi gyógyfürdő tervezett jelentős fejlesztése is, ami sok szempontból kapcsolódik a repülőtérhez. Az elképzelések komplex megvalósítást jelentenek, a tervek már megvannak ahhoz, hogy a következő ütemben turisztikai és logisztikai szempontból is tovább lépjen előre a sármelléki repülőtér.
Antal Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar kormány a vidéki regionális repterek mellett is elkötelezett. A régiós fejlesztések csak félkarú óriások lennének a repülőterek nélkül. A Budapest Airport visszavásárlásával a regionális repterek kaptak “egy szakmai nagytestvért”, akinek a nemzetközi tapasztalatai és jelentősége a vidéki repülőtereknek is szakmai súlyt és rangot ad – vélekedett a helyettes államtitkár.
Kifejtette, a terminálépület, a kifutópálya, a gurulóút fejlesztése az utasforgalom és a teherszállítás miatt is fontos, a sármelléki reptér “fényes jövő előtt áll”, kiemelt szerephez fog jutni. Magyarország egy integrált infrastruktúra- és repülőtér-fejlesztési stratégiát valósít meg, ami Sármelléken is minőségi előrelépést jelent a ki- és beutazó forgalomban, és lehetővé teszi további járatok fogadását és a teherszállítás bővítését. Naszádos Péter, Hévíz független polgármestere szerint Zala fejlődésének kulcsa a sármelléki repülőtér. A kormány, az önkormányzat és a szakma együttműködésében valósulhatott meg a hárommilliárd forintos projektet, ami hozzájárul a vármegye felívelő fejlődéséhez.
Benkő Attila, a Hévíz-Balaton Airport igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a beruházás révén évtizedek óta először felújították a futópályát és teljesen újjáépítették a gurulóutat. Kibővítették az utasterminál fogadóképességét, de a fűtési és hűtési rendszer is új lett, továbbá napelemparkot is kialakítottak. A navigációs rendszert teljesen lecserélték, hogy a rossz látási viszonyok között is lehetővé tegyék a leszállást. Az elavult irányítótorony helyett újat építettek, a repülőtér területét pedig kivilágíthatóvá tették – sorolta. Jelezte, hogy idén két charterjáratot fogadnak, egy Drezdát, egy másik pedig a törökországi Antalyát köti össze a régióval. Reményeik szerint a két járat ebben az évben mintegy tízezer utast jelen majd a repülőtéren. Jelentősen bővült az elmúlt években a reptér áruforgalma, az évekkel ezelőtti 30-50 tonna helyett tavaly elérte a 3700 tonnát. Kifelé elsősorban autóipari alkatrészeket szállítanak, míg a beérkező áruk túlnyomó többsége az átlagosan hetente egy géppel Kínából érkező kiskereskedelmi árukból adódik – említette Benkő Attila.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
