Zöldinfó
Innovációval és új termékekkel építi jövőjét a több mint 100 éves Terrán
A Terrán a kihívásokkal teli építőipari környezetben is növekedési pályán maradt.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A vállalat nettó árbevétele 2024-hez képest több mint 14%-kal emelkedett, miközben portfólió-bővítéssel, technológiai fejlesztésekkel és komplex ernyőmárka kialakításával erősítette tovább piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A tetőcserepek és a Generon napelemes tetőrendszer mellett KészTető és térkőgyártásba is belefogott a vállalat. Az újgenerációs ipari gondolkodásban a holisztikus stratégia vezet igazán eredményre. A Terrán mindig is az innovációk úttörője volt, azonban portfóliójának és szolgáltatásainak folyamatos bővítésével olyan komplex ernyőmárkát hozott létre, amely nemcsak kiszolgálja a mindennapi igényeket, hanem formálja is az otthonok hangulatát, élettartamát és jövőjét. Magas minőséget képviselő megoldásai a biztonságot, az esztétikumot és a fenntarthatóságot tartják szem előtt. Szakértelmét és újító szemléletét a gazdasági adatok is alátámasztják. A társaság nettó árbevétele 2024-hez képest több mint 14%-os növekedést mutat, amivel meghaladja a 17 milliárd forintot, ennek mintegy 80%-a hazai piacon realizálódott.
Az elmúlt két év a válságos iparági helyzet ellenére erősödést jelez, 2023-hoz viszonyítva a vállalat nettó árbevétele 26,7%-kal emelkedett. Az adatokból kitűnik, hogy a Terrán jól alkalmazkodik a piaci környezet változásaihoz, és következetesen reagál a felmerülő kihívásokra, ugyanakkor a fogyasztási hajlandóság szűkülése okán az árbevétel növekedése olyan árpolitika mellett volt megvalósítható, ami elsősorban a volumen megtartására irányult. A több mint 100 éves vállalat ma már 345 főt foglalkoztat cégcsoport szinten.
Alkalmazkodóképességgel a fejlődésért
A stabilitás megőrzése leginkább annak köszönhető, hogy a Terrán egyik legfőbb erénye a reziliencia. Az építőipar turbulens változásaira, valamint az óvatosabb fogyasztói magatartásra reagálva a vállalat számos lépést tesz pozíciójának megszilárdítása érdekében, aminek egyik fő pillére a termékek és a szolgáltatások folyamatos fejlesztése, bővítése. A Generon napelemes tetőrendszer és a KészTető is annak a stratégiának volt a része, amely a vásárlók komplexebb kiszolgálása, továbbá a kompetenciák kiszélesítése révén kívánja növelni a piaci lefedettség mértékét. „Jelenleg Közép-Európa kilenc országában vagyunk jelen, a gyártás hét különböző üzemben történik. 100%-ig magyar tulajdonban lévő, tradicionális családi vállalkozásként pontosan meghatározott elvek mentén dolgozunk. Kiemelten kezeljük a fenntartható, környezettudatos építészet támogatását, az építőipar zöldítését, az olyan megoldások kifejlesztését, amelyekkel otthonaink jövőállók lesznek. Missziónknak tekintjük, hogy minőségi építőanyagokat fejlesszünk és gyártsunk, hogy hosszú távon esztétikussá váljon épített környezetünk. Sőt, víziónk, hogy a jövő otthonait építjük, célunk, hogy a régió egyik meghatározó építőanyag-gyártó vállalatává nőjük ki magunkat. Nemcsak a tetőfedő anyagok, hanem mindazon termékeink révén is, amelyek az épített környezet látható elemeit formálják, és hozzájárulnak annak harmonikusabbá
tételéhez” – mondja Gódi Attila ügyvezető.
A fejlődés alapkövei
Az expanziós aktivitások részét képezte a díszburkolatok piacára történő belépés is, ami kézenfekvőnek bizonyult a betontechnológiában szerzett tapasztalatok révén. Az új gyáregység területe és a telek ráadásul lehetőséget biztosít a további bővülésre. „Egy épület karakterét a látszó részek által együttesen kialakított arculat határozza meg, ezért az egyes elemek kiválasztásához kimagasló esztétikai érzékre van szükség. A termékválaszték megtervezésénél elsősorban nem a különböző kategóriák kialakításán, vagy meglévő csoportokba delegálható termékek fejlesztésében gondolkodtunk. A mi megközelítésünk a komplexitást helyezte a középpontba, így a Terrán Térkő egy többfunkciós, egymással, valamint a cégcsoport már meglévő megoldásaival kombinálható, azokkal szinergiát alkotó termékekkel és kiegészítőkkel fog megjelenni a magyarországi díszburkolat-piacon” – emeli ki Brieber László, az üzletág vezetője.
A szakember szerint több olyan, a hazai gyakorlatban szokatlan eljárást fognak alkalmazni, ami frissességet hoz az iparágba. Az elmúlt időszakban a kellő műszaki színvonal biztosításához a díszburkolat-gyártáshoz kapcsolódó üzemben megtörtént a gyártástechnológia korszerűsítése, ezzel az egyik legmodernebb egység nyitotta meg a kapuit. Emellett a felső kategóriás termékek megmunkálását egy speciális felületkezelési technológia bevezetése támogatja. A fejlesztésekkel nem áll le a vállalat, a Terrán Csoport almárkáihoz köthető know-how-kat szeretnék a díszburkolat üzletágnál alkalmazott protokollokba is integrálni.
Új technológiákkal válaszolva az iparág kihívásaira
A tetőépítő szakmák igencsak veszélyeztetettek a szakember-utánpótlás szempontjából. A demográfiai adatok, a pályaválasztási trendek és a szakképzésben tapasztalható visszaesés együttesen kihívásokkal teli képet festenek, többek között erre válaszolva született meg a KészTető. A számítógépes tervezéssel a nyersanyag mennyisége milliméter-pontossággal meghatározható, ami a hagyományos módszerekkel szemben akár 15%-os megtakarítást is jelenthet a gyorsabb, pontosabb, zöldebb tetőépítés révén. Csomós Tibor divízióvezető szerint az ún. digitális iker (CAD és CNC) munkafolyamatnak hála drasztikusan, néhány hét helyett akár 5-6 napra is csökkenhet a helyszínen a kivitelezés időtartama, az összeszereléshez pedig akár 2 szakemberrel kevesebb is
elegendő. „Hisszük és tudjuk hogy az úttörő megoldások, a felkészültség és a rugalmasság jelenti a biztos, kiszámítható működés alapját. Folyamatosan nyomon követjük a piaci trendeket, nemzetközi szinten is meghatározó szereplői vagyunk a szakmai párbeszédeknek, továbbá keressük a kiaknázható lehetőségeket, hogy az elsők között adhassunk válaszokat a kihívásokra” – mondja Gódi Attila.
Zöldinfó
Július 30-ára feléltük a Föld idei erőforrásait
A takarékos energiafelhasználás és a fenntartható energiaforrásokra való átállás a túlfogyasztás mérséklésének is kulcsa.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberiség idén nyár közepére felhasználta mindazokat a természeti erőforrásokat, amelyeket a Föld egy év alatt képes helyreállítani és megújítani – 2026-ban a túlfogyasztás napja július 30-ára esik – írja az alternativenergia.hu. Ez a dátum arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi gazdasági, termelési rendszereink és fogyasztási szokásaink túl nagy terhet rónak a bolygóra. A fenntarthatóbb jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek természeti értékeink megóvása mellett a kisebb környezeti terheléssel járó megoldásokat, köztük az energiahatékonyságot és -takarékosságot, valamint a megújuló, zöld energiaforrásokat helyezik előtérbe. A túlfogyasztás napja azt a dátumot jelöli, amikorra az emberiség felhasználja mindazokat a természeti erőforrásokat, amiket a Föld egyetlen év alatt képes megújítani. Vagyis ettől a naptól kezdve ökológiai értelemben hitelből élünk. Jelenleg a bolygó lakossága 73 százalékkal gyorsabb ütemben éli fel a természet által nyújtott erőforrásokat, mint ahogy azok regenerálódni tudnának – vagyis úgy élünk, mintha 1,73 Föld állna rendelkezésünkre.
Az egyes országok ökológiai lábnyoma között jelentős különbségek figyelhetők meg. Ha mindenki úgy élne, mint Katar lakói, az emberiség már február 4-ére felhasználná a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Hasonlóan korán érkezne el a túlfogyasztás napja Luxemburg (február 17.) és Szingapúr (február 23.) fogyasztási szintje mellett is. Ezzel szemben olyan országokban, mint Banglades, Nepál vagy Etiópia, az egy főre jutó ökológiai lábnyom jelenleg még a Föld egy főre jutó biokapacitása alatt marad. A magyarországi túlfogyasztás napja idén június 24-én jött el, vagyis a globális átlaghoz képest mi is rosszabbul teljesítünk. A túlfogyasztás hátterében számos tényező áll: a fosszilis energiahordozókra épülő gazdaság, a túlzott energia-és nyersanyag-felhasználás, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a pazarló termelési és fogyasztási minták egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy minden évben óriási nyomás nehezedik a természeti rendszerekre. Ennek következményeit már Magyarországon is tapasztaljuk: az egyre súlyosabb aszályok, a szélsőséges időjárási események, a vizesélőhelyek kiszáradása és a biológiai sokféleség csökkenése mind azt jelzik, hogy a természet teherbíró képességének határaihoz közeledünk. A hetvenes évek eleje óta minden évben növekszik az emberiség ökológiai adóssága. Mára ez több mint húsz évnyi természeti regenerációs kapacitásnak felel meg – vagyis még akkor is évtizedekre lenne szükség a természet egyensúlyának helyreállításához, ha azonnal megszüntetnénk a túlfogyasztást.
A WWF Magyarország szerint a helyzet kezeléséhez az egyéni életmódbeli változtatások – például a tudatos és takarékos energia- és vízfelhasználás – mellett olyan rendszerszintű változásokra is szükség van, amelyek csökkentik a gazdaság ökológiai lábnyomát, és elősegítik a természet erőforrásainak megőrzését. Ebben meghatározó szerepe van az energiatermelés átalakításának is: a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése és a megújuló, zöld energiaforrások arányának növelése jelentősen mérsékelheti a természeti erőforrásokra és az éghajlatra nehezedő terhelést.
Napjainkban az el nem fogyasztott energia a legjobb befektetés: tudományosan bizonyított tény, hogy takarékossággal és tudatossággal – például mérőóráink havi szintű leolvasásával és tényleges energiafogyasztásunk feljegyzésével – akár 15-20%-os azonnali megtakarítást is elérhetünk. Ha ugyanis rendszeresen szembesülünk az aktuális mérőállásokkal és az erre kifizetendő összeggel, automatikusan elkezdjük visszafogni pazarló szokásainkat. Ugyanakkor országos szinten nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy tényleges energiaszükségletünk minél nagyobb részét helyben elérhető megújuló forrásból fedezzük. A WWF Magyarország éppen ezért fontos előrelépésnek tartja Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentését, amely szerint 2030-ig a hazai szélerőművek beépített kapacitását a jelenlegi tízszeresére növelné. A szervezet szerint ez lényeges lépés lehet az energiaszuverenitás erősítése és a klímacélok elérése felé, ugyanakkor a fejlesztéseket átlátható, kiszámítható keretek között, a természeti, társadalmi és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével kell megvalósítani.
„Hazánkban a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát – ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük el, hogy az általuk megtermelt energia ténylegesen csökkentse az ökolábnyomunkat és érdemben segítse későbbre tolni a túlfogyasztás napját” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
A túlfogyasztás mérsékléséhez számos területen szükség van a változásra – többek között a városfejlesztésben, az élelmiszer-termelésben és az energiatermelésben is. A Global Footprint Network számításai szerint például a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás felére csökkentése önmagában közel három hónappal későbbre tolhatná a túlfogyasztás napját. A túlfogyasztás napja nem csupán egy figyelemfelkeltő dátum, hanem emlékeztető arra is, hogy jelenlegi termelési és fogyasztási gyakorlataink már középtávon sem fenntarthatók. Ahhoz, hogy a jövőben későbbre tolódjon ez a nap, olyan egyéni, települési és országos szintű döntésekre van szükség, amelyek egyszerre csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mérséklik a természeti erőforrások felhasználását és megőrzik azokat az ökoszisztémákat, amelyek az emberi társadalmak működésének alapját jelentik.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
