Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A környezeti nevelés már óvodás korban elkezdődik

Az immár két évtizedes Zöld Óvoda kezdeményezés új szemléletet, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlati megvalósítását hozta el az óvodai oktatásban.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Raisz Anikó emlékeztetett arra, hogy az oktatásügyért és a környezetvédelemért felelős tárcák együttműködése nyomán immár két évtizede jött létre a Zöld Óvoda minősítő cím, amit 2026-ban már 1332 intézmény visel – írja az alternativenergia.hu. Ez már nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem iránytűként szolgál más intézmények számára, közösséget teremt és küldetést fogalmaz meg – tette hozzá. Felidézte, hogy a klímaváltozás a fokozódó szennyezések és a biodiverzitás csökkenése mind olyan tényezők, amelyek megoldása hosszú távú cselekvést kíván. Ezekre nem elegendő pusztán technológiai vagy szabályozási válaszokat adni, a valódi változás a szemléletformálással kezdődik, elsősorban a legfiatalabb generáció nevelésével. A cél, hogy a fiatalok valóban megértsék a természethez fűződő kapcsolatukat és felelős cselekvőként óvják a természetet. A zöld óvodák pedig az elsők között teszik meg ennek érdekében az első lépéseket. A kicsik ugyanis közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az intézményekben a természeti környezetről – emelte ki.

Az óvodai programok mindennapos gyakorlattá teszik a felelős gondolkodást, a tudatos víz- és energiatakarékosságot, valamint a hulladék csökkentését, és megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyermekek aktívan részt vegyenek a környezet megóvásában – fűzte hozzá. Közlése szerint a minősítő címet elnyert intézmények száma évről évre gyarapodik, miközben 2006-ban 109 óvoda nyerte el a címet az elmúlt évben már 296 kapta meg a minősítést, és ma már minden negyedik magyar kisgyermek zöld óvodába jár.
A pályázati rendszer az Európai Unióban egyedülálló magyar sajátosság. Arról is beszámolt, hogy a tárca általános és középiskolában is támogatja egyéb kezdeményezésekkel a környezeti nevelést, a többi között a Kölcsönkapott levegő és a Mindennapi levegő programokkal. A kis vízfolyások megóvása érdekében évről évre fotópályázatot hirdetnek gyermekek számára, az országos iskolakert-fejlesztési program keretében pedig 431 óvoda- és iskolakert létesítéséhez biztosítottak eddig támogatást.

Továbbá a minden év áprilisában megrendezett Fenntarthatósági témahéten az elmúlt évben rekordszámú, 1965 iskola vett részt – ismertette az államtitkár. Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, nagyon fontos, hogy már a legkisebbek szemléletét is formálják annak érdekében, hogy élhetőbb jövőnk legyen, ráadásul a gyerekeken keresztül a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is el tudnak jutni. Közölte azt is, hogy a címet idén elnyert mintegy 300 intézmény közül 126 óvoda először, 43 másodszor, 53 harmadszor pályázott sikeresen, 23-an Címmegtartó Zöld Óvoda, 51-en pedig Örökös Zöld Óvoda címet vehetnek át.

Advertisement

Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, miért jó, ha egy intézmény Zöld Óvoda. Azt mondta, a leginkább a gyerekeknek jó, ha olyan intézménybe járhatnak, amelyben erre a területre is kiemelten figyelnek, továbbá jó a pedagógusoknak, a szülőknek, valamint a fenntartónak is, mivel a cím elnyerése által gazdagodik az óvoda és a település is. A programban való részvétel erősíti a szakmai kapcsolatokat, lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, az intézményben zajló belső szakmai munkának egyfajta külső tükröt tart, valamint támogatja az ökoiskolák működését is – sorolta a helyettes államtitkár.

Advertisement

Zöldinfó

Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben

Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.

Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.

Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.

Advertisement

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák