Zöldinfó
Túlszaporodás miatt emelnék a medvék kilövési keretet
Első házként elfogadta a román szenátus a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal – ismertette az alternativenergia.hu. A román parlament felsőháza által elfogadott jogszabálytervezet a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli évente. Ezt olyankor alkalmazzák, amikor az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására nincs más mód. A törvénytervezetet a 136 tagú szenátus jelen lévő tagjai közül 70-en támogatták, 10-en ellenezték, és 17-en tartózkodtak – írta az Agerpres. Az RMDSZ MTI-nek küldött közleményében Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, szenátort idézte, aki hangsúlyozta: az arányos kilövési kvóta része kell legyen annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a bukaresti kormány a medvék szaporulatát kezeli. Bukarest ezáltal kontroll alatt tartja a medvepopulációt, védi az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. A korábbi környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a szövetség következetesen az emberi élet és javak védelme mellett foglalt állást.
Hangsúlyozta, hogy a kilőhető medvék számának megduplázását a nagyvadak genetikai felmérésére alapozva kezdeményezték. Az újabb kvóta a szakemberek által, súlyozott képlet alapján lett megállapítva. Ennek alapján több, mint 500 olyan vadászterületen válik lehetővé az állományszabályozó kilövés, ahol a védett nagyvad előfordul. Az RMDSZ közleményében emlékeztetett, hogy a szövetség tavaly decemberben terjesztette be a román parlamentbe a kilövési kvóta megduplázására vonatkozó törvénytervezetét, miután a medvepopuláció genetikai felmérésének eredményei igazolták a medvék veszélyes túlszaporodását. Eszerint a Romániában élő medvék száma 10 419 és 12 770 között van. A kvóta kiszámolásához használt, szakemberek által meghatározott képlet a genetikai populációfelmérés eredményeit, a mintavételek számát, az elmúlt két év állománybecsléseit és a vadkárok számát is figyelembe veszi. Ez alapján határozták meg azokat a vadászterületeket, ahol legalább egy barnamedve kilőhető. A megemelt kvóta a faj védelméről szóló rendelkezésekkel is összhangban van – hangsúlyozta az RMDSZ.
A törvénytervezetet a szenátus után a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, ezt követően lép életbe. A román képviselőház 2024 júliusában rendkívüli ülésen fogadott el törvénymódosítást a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról. A rendkívüli ülésszakot azt követően hívták össze, hogy egy héttel korábban egy medve népszerű turistaösvényen ölt meg egy 19 éves lányt. A román sajtó többször is arról cikkezett, hogy bár a törvényi keret megvan, a gyakorlati alkalmazása kívánnivalót hagy maga után: sok vadászterületen tavaly őszre csupán a kvóta felét sikerült teljesíteni. Maros megyében például a környezetvédelmi igazgatóság korábbi közlése szerint a 2025-os évre 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá, de október közepéig csupán 20-at lőttek ki.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztják le a romániai megyék között, eddig a legtöbb állat kilövését Hargita, Kovászna és Brassó megyében engedélyezték. Romániában a településekre bejáró medvék nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és tucatnyinál több haláleset is történt.
Zöldinfó
Különleges japánkertet alakítottak ki a Kámoni Arborétumban
Japánkertet avatott a Soproni Egyetem a Kámoni Arborétumban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szombathelyi Kámoni Arborétum az ország egyik legnagyobb fás gyűjteménye, ahol több mint 3500-féle fa és cserje él – írja az alternativenergia.hu. Belépve az ember egy egészen varázslatos világba csöppen, ahol a csend, madárdal és vízcsobogás fogadja a látogatót. Ez a különleges helyszín most egy újabb látványossággal bővült: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) egy mesés Japánkertet alakított ki az arborétum szívében, egy festői szigeten. A kert avatóünnepségén Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a terület minden szegletét emberi kéz és szakmai alázat formálta. Különösen igaz ez a tavakra, amelyek partján a Japánkert is helyet kapott. „Ezt a tavat a 60-as években Bánó István a családjával, kiskatonákkal és az akkori dolgozókkal kézzel ásta ki. Abban az időben nem gépekkel, hanem kubikus módszerekkel hozták létre ezt a környezetet.”
A főigazgató kiemelte, hogy a kert a pihenés mellett a klímaváltozásra adott válaszokat is keresi, hiszen olyan növényeket tesztelnek, amelyek a jövőben is bírják majd a forró, aszályos nyarakat. Németh Gábor, a Kámoni Arborétum vezetője szerint a helyszínválasztás nem volt véletlen. Az arborétum négy tava közül a legszebb középső tónál, egy több száz négyzetméteres szigeten hozták létre az új egységet. „Egy intenzíven gondozott, formákkal és színekkel teli kertet szerettünk volna, amely akár esküvői fotózásokhoz is tökéletes hátteret ad. Minden kanyargós utat és pihenőt úgy találtunk ki, hogy a látogató elé lépten-nyomon új, megnyugtató látvány táruljon” – mesélte a kertigazgató. A munkálatok látványos része mindössze két hónap alatt készült el. Új hidak épültek, padokat helyeztek ki, és különleges növényritkaságokat ültettek el.
A kert növényanyaga igazi kuriózumokat rejt. A látogatók láthatnak itt virágzó japán azáleákat, színes levelű juharokat és különleges kagylóciprusokat is. Németh Gábor egy személyes büszkeséget is megmutatott a vendégeknek: „Itt látható a ‘Zsófi’ nevű babérmeggy, amely az egyetlen olyan magyar fajta, amely világversenyen aranyérmet nyert. Emellett fontos volt számunkra, hogy a múlt nagyjai előtt is tisztelegjünk, így helyet kaptak Bánó István és Retkes József korábbi nemesítései is, például a ‘Kámon’ névre keresztelt fajta.” A megnyitón elhangzott, hogy a Japánkert célja nem a harsányság, hanem a belső egyensúly megteremtése. A sintó vallás szerint minden kőben és fában istenek laknak, ez a szemlélet pedig a szombathelyi kertet is áthatja.
A kanyargós ösvények, a víz csobogása és a gondosan elhelyezett kőlámpások mind azt szolgálják, hogy a látogató egy kicsit kiszakadjon a digitalizált világ zajából. Bár ez Szombathely első japánkertje, az alkotók nem a hivalkodásra, hanem a valódi tartalomra törekedtek: egy olyan helyre, ahol a természet és az emberi alkotóvágy csendben találkozik. A Japánkertben található egy vörösfenyőből készült autentikus fahíd is, amely FALCO Zrt. támogatásával egy helyi asztalosnak köszönhetően készült el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
