Zöldinfó

Illegális tartásból mentett maki talált új otthonra Szegeden

Új gyűrűsfarkú maki érkezett a Szegedi Vadasparkba.

Létrehozva:

3 hónap telt el a létrehozás óta

2026-03-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly augusztusban bejárta a magyar sajtót a hír, hogy egy villamossíneken közlekedő férfi igazoltatása során a budapesti rendőrök az anyósülésen egy gyűrűsfarkú makit találtak. A Madagaszkáron őshonos, veszélyeztetett maki illegális megszerzése és tartása bűncselekménynek minősül, azon túl, hogy a hazai jogszabályok szerint magánszemélyek egyáltalán nem is tarthatnak főemlőst. A kézben nevelt, emberekhez szokott állatot a Fővárosi Állatkert fogadta be ideiglenesen, és megállapították, hogy teljesen egészséges. A fiatal hím a közelmúltban új otthonra talált – a nemzetközi fajkoordinátor döntése alapján – a Szegedi Vadasparkba került. A szakemberek már megkezdték az állat fokozatos összeszoktatását a vadaspark négytagú hím makicsapatával. Az állatok egyelőre csak rácson keresztül ismerkednek egymással, mivel az ilyen folyamat időigényes és körültekintést igényel. A gyűrűsfarkú makik természetes környezetükben nagyobb csoportokban élnek, szigorú rangsort alakítanak ki, ezért az összeszoktatás során különösen fontos a fokozatosság. Az a körülmény is nehezíti a feladatot, hogy az új maki kölyökkora óta teljesen emberhez szokott, és fajtársakkal azóta nem találkozott.

A gyűrűsfarkú maki Madagaszkár galériaerdeiben, száraz lombhullató erdeiben és bozótosaiban él. A faj barátságos természete és jellegzetes megjelenése miatt az állatkertekben is népszerű, ismertségét pedig tovább növelte a Madagaszkár című animációs film. A 40 centi körüli testhosszú, 2-3,5 kilogrammos félmajom azonban az egyik leginkább veszélyeztetett főemlősnek számít, mindössze 2000-2500 egyede él már csak vadon. A fajt elsősorban a vadászat és az élőhelyének pusztulása veszélyezteti. A Szegedi Vadaspark a fajmegőrzési programhoz egy hím csapat tartásával járul hozzá. A kattának is nevezett makik népszerűségéhez – megnyerő külsejükön kívül – hozzájárul az is, hogy nappali életmódot folytatnak, így a legtöbb félmajomtól eltérően a látogatási időben aktívak. A levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, esetenként rovarokkal táplálkozó katták nagyobb csapatokba állnak össze, amelyek a nőstények rokoni szövetségére épülnek, míg a hímek vándorolnak el a szülőcsapatuktól.

Zöldinfó

A megújulók integrációját is segíti az új répcelaki alállomás

Új transzformátor-alállomást adott át az E.ON Répcelakon.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, 132/22 kilovoltos transzformátor-alállomást adott át az E.ON Hungária Csoport Répcelakon. Az uniós támogatással megvalósult, mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés több mint 15 ezer ügyfél villamosenergia-ellátásának biztonságát javítja Vas vármegye északi részén – írja az alternativenergia.hu. A beruházás a Danube InGrid projekt részeként valósult meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával. A magyarországi és szlovákiai villamosenergia-hálózatok fejlesztését célzó program célja a hálózatok korszerűsítése, a megújuló energiaforrások integrációjának elősegítése és az ellátásbiztonság növelése. Németh Imre, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az avatóünnepségen elmondta: társaságuk az elmúlt négy évben több mint 640 millió forinttal járult hozzá országosan a projekt kapcsán megvalósult fejlesztésekhez, a szlovákokkal közösen 116 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodó InGrid projekt pedig 60 milliárd forintnyi fejlesztést jelentett az Észak-Dunántúlon.

Hangsúlyozta: a térség, amelybe Répcelak is beletartozik, Magyarország egyik “gazdasági motorja”, amely jelentős mértékben járul hozzájárul a GDP-hez, a régióban pedig szavai szerint nagyon sok az olyan “fajsúlyos ipari szereplő”, amelyek energiaigényét hosszú távon is fenntartható módon és rugalmasan kell kiszolgálni.
“Ezek a fejlesztések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország energiaszuverenitása, ellátásbiztonsága szintet tudjon lépni” – mondta a vezérigazgató. Ona Kostinaite-Grinkevičiene, a CEF által társfinanszírozott villamosenergia- és okoshálózati projektek szektorvezetője elmondta: az InGrid okos projekt megvalósítása a tervek szerint 2027 közepén zárul. Az elért eredményekért, a megvalósított fejlesztésekért a projekteket felügyelő szakember köszöntőjében elismerését fejezte ki mind a magyar, mind a szlovák résztvevőknek.

Szabó József, Répcelak polgármestere köszöntőjében elmondta: az elmúlt időszakban 1,6 milliárd forintot költöttek a város vízellátásának fejlesztésére, ezzel a beruházással pedig az áramellátás korszerűsödött. Hozzátette: reméli, hogy a két fejlesztés vonzó lehet mindazoknak az embereknek és cégeknek, akik Répcelakon szeretnének letelepedni. A társaság sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint az új létesítmény a Győr–Répcelak–Csepreg 132 kilovoltos távvezetékhez kapcsolódik, és egy 25 MVA teljesítményű transzformátorral biztosítja a térség villamosenergia-hálózatának nagyobb kapacitását és üzembiztonságát. A beruházás célja az ellátásbiztonság növelése, a hálózati veszteségek csökkentése, valamint a növekvő lakossági és gazdasági energiaigények kiszolgálása.

A tájékoztatóban azt írták, az új alállomásnak köszönhetően csökkenhet az áramszünetek és a feszültségingadozások kockázata, egy esetleges hálózati hiba esetén pedig gyorsabban végezhető el a hibák lokalizálása és elhárítása. A fejlesztés emellett lehetőséget teremt új villamosenergia-termelő kapacitások, köztük megújuló energiaforrások hálózati csatlakoztatására is. A csaknem 12 ezer négyzetméteres területen megépült létesítményhez új vezénylőépület, korszerű kapcsolóberendezések és a biztonságos üzemeltetést szolgáló infrastruktúra is tartozik. Az állomás kialakítása a későbbi bővítések lehetőségét is biztosítja – írták.

Tovább olvasom